Ha milliárdos osztalékot fizetsz, tudnod kell, hogy nem akarnak-e vele adót csalni

Évek óta húzódó ügyben hozott ítéletet február elején a Szegedi Törvényszék. A bíróság jogerős ítéletével több tízmillió forint bírság megfizetésére kötelezett három olyan céget, amelyek korábban milliárdos osztalékot fizettek tulajdonosuknak.

• K. Ferenc magyar milliárdos, a három cég tulajdonosa ugyanis az osztalék után nem fizette ki az adót, kihasználva, hogy lakcíme az Egyesült Arab Emírségekben van. Valójában azonban Magyarországon élt, és ezt az adómentes kifizetésről döntő cégeknél is tudták, vagy legalábbis tudniuk kellett volna.

Előzmények: K. Ferenc történetét 2020-ban mutattuk be részletesen. Ebben az időszakban az ő érdekeltségébe tartozott egyebek mellett a régió egyik legnagyobb kereskedelmi cége, az ebesi székhelyű Kerekes Kft. is.

• A vállalkozó a Kerekes Kft.-ből és más gazdasági társaságokból némi jogi csűrés-csavarás után a 2010-es évek végén több milliárd forint osztalékot vett ki.

Igen, de: mielőtt ez megtörtént volna, az üzletember alapított egy céget az Egyesült Arab Emírségekben, amivel elérte, hogy bejegyzett lakcíme is lett az öböl-menti országban.

• Az emírségekbeli lakcím azért volt fontos, mert ekkor már létezett a két ország közötti „kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló” egyezmény, amelynek tartalma lényegében teljesen ellentmond a címének.
• Az egyezmény arról rendelkezik, hogy az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó vagy odaköltözött magyar állampolgároknak a kettős adózás elkerülése érdekében Magyarországon nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Csakhogy az arab országban nincs személyi jövedelemadó, vagyis a kettős adózást úgy lehet elkerülni, hogy sehol nem kell adót fizetni.
• Ezt használta ki K. Ferenc. A gond csak az volt, hogy életvitelszerűen nem hagyta el Magyarországot, így végül a NAV lecsapott rá.

Alulnézet: a cégek körüli jogi csavarás ugyan kifejezetten átgondolt volt, de egyben elég átlátszó is. A kezdetektől egyértelműnek tűnt, hogy a végső cél a hatalmas összeg után fizetendő alsó hangon százmilliós, de inkább milliárdos adó megspórolása.

• A történetben előkerült egy erősen strómannak tűnő ember is, aki, miközben egy panellakásban lakott, évekig bérelt helye volt Kelet-Magyarország leggazdagabb embereinek listáján, mígnem bagóért megvált szinte a teljes, papíron létező vagyonától.

Tágabb kontextus: a mostani döntés ugyanakkor bizonyos szempontból túlmutat K. Ferenc történetén. Amellett ugyanis, hogy a NAV a be nem fizetett adót követelte a vállalkozótól, az ügyben az osztalékot kifizető vállalatokat is megbírságolták.

• A bíróság indoklása szerint a cégeknek fel kellett volna ismerniük és figyelembe kellett volna venniük, hogy tulajdonosuk osztalék utáni adófizetési kötelezettségét kívánta elkerülni a kitelepülés látszatának megteremtésével.
• Ez azért érdekes felvetés, mert alapesetben ez azért nehezen elvárható egy vállalat vezetésétől. Ami miatt itt mégis az lett volna, hogy az adóhatóság és a bíróság szerint az érintett vállalatokban K. Ferenc ténylegesen irányítói szerepet látott el.

Mi várható? A három cég valószínűleg már nem tudja elkerülni az összesen 83 millió forintos mulasztási bírság megfizetését. Korábban ugyanis egyszer már elérték, hogy a Kúria visszadobja a bíróság ítéletét, ám a törvényszék másodszor is elmarasztalta a vállalatokat.