Milliárdos biznisz lett, hogy a magyarok elkezdtek sportolni
Bár az elmúlt időszak nemzetközi kutatásai nem ezt mutatták, a statisztikai hivatal időmérleg-felmérése szerint sokkal többet sportolnak a magyarok, mint 15 évvel ezelőtt. Vannak olyan korosztályok, amelyekben a sportolók aránya több mint a duplájára emelkedett ebben a másfél évtizedben. Szinte a teljes növekedés a testépítés-, fitnesz-, aerobik-, torna-, jóga- és pilatestevékenységeknél csapódott le. Megnéztük, hogy milyen hatása volt ennek az effajta szolgáltatást nyújtó cégek teljesítményére.
Korábban soha nem látott növekedés
Első ránézésre erősen meglepő adatok szerepelnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időmérleg-felmérésének eredményeit összesítő táblázatban a sport, testedzés kategóriában. A közölt számok alapján a korábbi évtizedekre jellemző stagnálás-lassú növekedés után 2010-ről 2025-re jelentősen megugrott a sportra szánt idő, illetve azok aránya, akik egy átlagos napon testedzést végeznek.
Ahogy korábban is írtuk már, az időmérleg a hivatal egyik legérdekesebb felmérése, hiszen azt mutatja meg, mivel töltjük a napjainkat, azaz lényegében az életünkről ad képet. Megtudhatjuk belőle, hogy átlagosan mennyit alszunk, mikor dolgozunk, ki foglalkozik többet a gyerekekkel és a házimunkával, vagy hogy mivel töltjük a szabadidőnket.
A KSH négy negyedéven keresztül több mint 20 ezer ember bevonásával vizsgálja a napi időbeosztásunkat. A kutatásban részt vevőknek egy részletes naplót kell kitölteniük, amelyben a napjuk minden percére rögzítik, hogy éppen akkor mivel foglalkoztak*
Az eredményeket számos táblázatban publikálta a KSH. Közzétették, hogy egy átlagos napon mennyien végzik az egyes tevékenységeket, hogy ők mennyi időt töltenek ezzel, és a két adat szorzatából azt is kiszámolták, hogy így egy magyar átlagosan mennyit fordít az adott feladatra. Mivel nagyon időigényes kutatásról van szó, nem végzik el túl sűrűn: 1986 óta a tavaly-tavalyelőtti volt mindössze a negyedik felmérés. Az egyes kutatások eredményei között rendre vannak különbségek, amelyekből fontos társadalmi-gazdasági folyamatok rajzolódnak ki. Akkora eltérés viszont elég ritkán fordul elő, amekkorát ezúttal a sportnál láthattunk.
Az adatok alapján 2024–2025-ben egy átlagos napon a magyarok 12,2 százaléka végzett testmozgást, ami hatalmas növekedés a 2010–2011-es felmérésben regisztrált 6,7 százalékhoz képest. A nőknél még nagyobb volt az ugrás: a tizenöt évvel ezelőtti 4 százalékról közel 11-re emelkedett a mutató.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, nem egy olyan korosztály akadt, amelynél duplázódást vagy ennél is nagyobb gyarapodást mért a KSH. Különösen nagy volt a növekedés az idősebb generáció esetében.
Ezek az adatok azért meglepőek, mert nem igazán csengenek össze azzal, amit az elmúlt évek nemzetközi felmérései mutattak. Az EU rendszeresen megméri a különböző tagállamok állampolgárainak sportolási szokásait, és ezekből rendre az jön ki, hogy a magyarok keveset, sőt egyre kevesebbet sportolnak. A legutóbbi, 2022-es kutatás szerint itthon az emberek 59 százaléka soha nem sportol, ami az egyik legrosszabb arány a közösségben. Ráadásul ez a mutató öt év alatt jó tizedével nőtt, ennél pedig csak a lengyelek aktivitása romlott többet 2017 óta. Ha hosszabb távon nézzük az adatokat, a helyzet akkor sem sokkal fényesebb: 2010-ben is kisebb volt a soha nem sportolók aránya, mint 2022-ben.
Korábban többször írtunk róla, hogy ebben szerepe van a kormány elhibázott sportfinanszírozási politikájának is. Miközben az ágazat ezermilliárdokhoz jutott a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta, ennek csak töredéke jutott arra a szabadidősportra, amelynek ténylegesen mérhető társadalmi és egészségi haszna lenne.
Fitneszezik a magyar
A KSH adataiban ráadásul az eggyel tágabb kategóriában – amely a sport és testedzés mellett a sétát és kirándulást is tartalmazza – korántsem volt ilyen növekedés, sőt egyes korosztályokban egyenesen visszaesést mutattak az adatok. Ennek az a magyarázata, hogy a sportolók arányának növekedésével párhuzamosan jelentősen csökkent azoknak a száma, akik a „természetjárás, gyalogos turizmus, tájfutás, séta” kategóriába sorolt tevékenységek valamelyikét végzik.
Mivel láthatóan egymást kiütő folyamatokról van szó, ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy nem csak valamilyen módszertani változás okozta-e a jelentős eltéréseket. A felmérés módszertanát a KSH-nak időről időre felül kell vizsgálnia. Korábban a szabadidő esetében mutattuk be, hogy miért kiemelten fontos ez.
Éppen ezért megkérdeztük a hivatalt, hogy nem egy ilyen módszertani változás okozta-e a sportolók számának hirtelen megugrását. A válasz alapján pedig egyértelművé vált, hogy nem erről van szó, tényleg sokkal nagyobb arányban végeznek testedzést a magyarok, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A KSH kérdésünkre azt írta: a növekedést az okozta, hogy
a „sport, testedzés” kategórián belül a „Testépítés, fitnesz, aerobik, torna, jóga, pilatesz” tevékenység 2009–2010-hez képest körülbelül 3,5-szeresére növekedett (2,3 százalékról 8,3 százalékra).
Kérésünkre elküldték azt is, hogyan alakultak az adatok a többi sporttevékenység esetében. Ebből pedig az látszik, hogy tényleg szinte kizárólag a fitnesz és a kapcsolódó mozgásformák okozták a növekedést. Ahogy ez a lenti grafikonon is látszik, némileg emelkedett a futók aránya, de ugyanennyivel csökkent a kerékpározóké*
Tízmilliárdos lett a piac
A fenti arányszámok a sportolási tevékenység végzésének gyakoriságát fejezik ki. Azt mutatják meg, hogy egy átlagos napon az emberek átlagosan hány százaléka végzi az adott tevékenységet. Ahogy erre a KSH is felhívta a figyelmet, ennek nagyságát két tényező határozza meg: egyrészt hogy a népesség milyen széles körében fordul elő az adott tevékenység, másrészt hogy az érintettek milyen rendszerességgel végzik.
Magyarul az adatok alapján vagy sokkal többen sportolnak, mint tizenöt éve, vagy akik sportolnak, azok sokkal gyakrabban teszik. Esetleg – és ennek van a legnagyobb valószínűsége – ezek valamilyen kombinációja.
Akármelyik teljesül is azonban a fentiek közül, mindenképpen azt jelzi, hogy az elmúlt másfél évtizedben hatalmasat bővült a hazai fitnesztermek ügyfélköre. Éppen ezért megnéztük, van-e ennek látható jele az ilyen szolgáltatást nyújtó cégek üzleti teljesítményében.
A KSH tevékenységi körök alapján is közöl statisztikákat a hazai vállalkozások teljesítményéről. Ezek alapján pedig valóban látványosan megugrott a testedzési szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma az elmúlt 15 évben. Még úgy is, hogy a koronavírus-járvány nem meglepő módon ebben a szektorban is jókora törést okozott. Mivel a testedzés során fokozottan nő a fertőzés veszélye, a pandémia idején a fitnesztermeknek is zárva kellett tartaniuk.
Ennek ellenére az ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma közel háromszorosára, az alkalmazottaiké pedig bő másfélszeresére nőtt 2011 és 2023 között. Az ágazat üzleti teljesítménye pedig még látványosabban javult. Az előző évtized elején a szektor vállalatainak összesített árbevétele nem érte el a 4 milliárd forintot, három évvel ezelőtt azonban már a 30 milliárdot is meghaladta. A bruttó eredmény is szépen nőtt: bár a Covid ebben látványos törést hozott, tavaly és tavalyelőtt már kifejezetten nagy nyereséggel működtek ezek a cégek.
Érdemes megjegyezni, hogy a KSH adatai azon alapulnak, hogy az egyes cégek milyen tevékenységi kört (úgynevezett TEÁOR-számot) jelölnek meg saját maguknál. Mivel esetenként előfordulhat, hogy egy-egy vállalat rossz információt ad meg, és ez a fitnesztermekhez hasonló kisebb iparágaknál akár érdemben is torzíthatja az adatokat, ezért egy saját kutatást is végeztünk, amelyből igyekeztünk kiszűrni ezt a hatást.
A 2011 és 2024 közötti időszak minden évére összegyűjtöttük az aktuálisan 25 legnagyobb olyan céget, amely valóban testedzési szolgáltatást nyújtott. Az első körben még nagyobb listát a ceginformacio.hu adatbázisából mi is TEÁOR-szám alapján készítettük el, de utólag kiszűrtük azokat a vállalkozásokat, amelyek ténylegesen nem ilyen tevékenységgel foglalkoznak, és vélhetően csak véletlenül jelölték meg a „testedzési szolgáltatást” főtevékenységként.
A bevételadataink elég jól összecsengtek a KSH számaival. A 25 (mindenkori) legnagyobb szolgáltató együttes forgalma ebben a 13 évben 1,9 milliárd forintról 11 milliárd fölé emelkedett.
A szektor nyereségtermelő képességéről ugyanakkor már kicsit árnyaltabb képet fest a legnagyobb cégek teljesítménye. A 2011 és 2022 közötti időszakban ugyanis a top 25 szinte egyáltalán nem termelt profitot. Ebben persze a Covid is szerepet játszott, de valójában a járványt megelőző években sem volt érdemi nyereségük ezeknek a vállalatoknak. Ez 2023–2024-ben kezdett megváltozni. Olyannyira, hogy tavalyelőtt már a bevétel minden tizedik forintja profitként is megmaradt.
Érdekesség, hogy a KSH adatai, illetve a saját kutatásunk számai is azt mutatják, hogy ebben a szektorban nem a Covid által jobban érintett 2020, hanem 2021 volt a legrosszabb év. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a fitnesztermek számára kiemelkedően fontos az év első pár hete, a bevételük elég jelentős részét ekkor realizálják. Az év elején ugyanis sokan kezdenek el – vélhetően újévi fogadalomként – edzeni, és közülük sokan lecsapnak az ekkor akciósan kínált éves bérletre. Ahogy korábban erről már írtunk, ezeknek az embereknek elég jelentős része néhány héten belül kikopik, de ekkor a pénzt már kifizette a belépőért.
Ez a jelentős bevétel 2020-ban pedig még befolyt, hiszen akkor januárban senki nem gondolta, hogy világjárvány lesz. Egy évvel később azonban Magyarországon épp a második hullám lecsengő szakaszában voltunk, és sejteni lehetett, hogy tavasszal jön az újabb felfutás, így mindenki sokkal óvatosabb volt. Különösen, hogy ebben az időszakban hónapokig zárva kellett tartaniuk a termeknek.
