Százmilliárdért szerződött a Magyar Postával az MVM

Közel 100 milliárd forintot költhet a következő három évben a számlák és egyéb levelek kézbesítésére, illetve a csekkfeldolgozásra az MVM-csoport.

• Az ezekre kiírt közbeszerzéseket kivétel nélkül a Magyar Posta nyerte el. Más nem is indult a tendereken.

Számokban: a kiírás szerint az MVM 2026 és 2028 között összesen 6,9 millió nyomon követett és 164,2 millió nem nyomon követett küldeményt tervez kiküldeni, legalábbis a tavaly év végén kiírt közbeszerzésen erre kért ajánlatot.

• Ezek jelentős részben vélhetően a lakossági gáz- és villanyszámlákat takarják. Némi mozgásteret azért hagyott magának a vállalat: csak a teljes mennyiség 75 százalékának megrendelésére vállalt kötelezettséget.
• A csekkfeldolgozást külön tender keretében szerezte be az energetikai cég: itt három évre összesen 91,6 millió csekkel számolt.
• A Magyar Posta a nyomon követett küldeményekre kiírt tendert 12,3, a nem nyomon követett küldeményekre meghirdetett közbeszerzést pedig 36,2 milliárd forintos ajánlattal nyerte el, míg a csekkek kezelését 49,6 milliárd forintért vállalta. Így 2026 és 2028 között a Posta csak az MVM-től 98,1 milliárd forintos bevételhez juthat.

Alulnézet: érdekesség, hogy az MVM a nyomon követett küldemények kivételével mindenhol az éves mennyiségek jelentős csökkenésével számol.

• Az idén még több mint 55 millió nem nyomon követett küldeményt küldenek ki, 2028-ra azonban már csak 54,3 millióval terveztek. A csekkek esetében ennél is nagyobb a visszaesés: az idei 32,7 millió után jövőre 30,5, két év múlva pedig 28,5 milliós darabszám szerepel a kiírásban.
• Különösen utóbbit egész biztosan a felhasználói szokások változása indokolja: ahogy minden területen, az energiaszektorban is évről évre csökken azoknak a száma, akik sárga csekken fizetik a számláikat.

Felülnézet: más kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös fizetési rendszer jelentése szerint (pdf) az energiaszámlák 45 százalékát fizették még mindig postai csekken keresztül. Ennél nagyobb arányt csak a víz- és csatornaközmű, illetve a hulladékgazdálkodás esetében mértek.

• A tavalyi 45 százalék azonban már így is jelentős csökkenés. Egy évvel korábban ugyanez még 47 százalék volt, 2022-ben pedig közel 53.