Kevesebbre értékelik a munkában mesterséges intelligenciát használó nőket, mint a férfiakat

A Harvard Business Review cikke szerint 25 százalékkal alacsonyabb mértékben használják a nők a generatív mesterséges intelligenciát, mint a férfiak. Egy friss hír szerint pedig a McKinsey tanácsadó cég Észak-Amerikában a felvételi folyamatba is beiktatott egy tesztet, amin a jelentkezőknek az MI-vel kell beszélgetniük egy probléma megoldása közben, majd az MI által kiadott információkat kell mérlegelniük.

Nem véletlen, hogy ez a feladat, hiszen egyre több tudós és munkavállaló végzi el mindennapi feladatait közösen az MI-vel. Ilyenkor az egyik legfontosabb tényező, hogy tudjuk, milyen típusú feladatokra lehet használni a mesterséges intelligenciát, hogyan tudunk vele kommunikálni és együtt dolgozni, és meg tudjuk ítélni, hogy jó vagy rossz választ adott-e.

Az még kérdéses, hogy nemzetgazdasági szinten mekkora pozitív hatásai lesznek a mesterséges intelligenciának, de az biztos, hogy egyéni szinten jelenleg időt lehet spórolni a használatával. A ChatGPT és egyéb generatív mesterséges intelligencia segíthet a munkánkban, produktívabbá tehet minket, és több szabadidőt eredményez.

A nőkre és az egész társadalomra nézve probléma tehát, hogy a nők jóval kevesebbet használják a generatív mesterséges intelligenciát, mint a férfiak, mert ezáltal egyéni és gazdasági haszontól esnek el.

Miért lehet ez?

Egyrészt a nők általában lassabb adoptálók a technológiai újítások tekintetében. A YouGov tanulmánya szerint a nyugati világban az úgynevezett „early adopter” – akik az új technológiákat korán kipróbálják és használják – több mint kétharmada férfi.

Másrészt elképzelhető, hogy a nők inkább arra vannak kondicionálva, hogy saját erejükből, ennek következtében nagyobb energia- és időbefektetéssel oldják meg a feladataikat. A Harvard Business Review már idézett kutatása azt mutatta ki, hogy a nők azért nem használják a mesterséges intelligenciát, mert azt inkább érzik csalásnak, mint a férfiak.

Harmadrészt azonban a jelenlegi körülmények között sajnos racionális is lehet, ha a nők nem használják a mesterséges intelligenciát, ezt pedig kutatók nemrég le is mérték.

Egy meg nem nevezett, de a világ 50 legnagyobb cége közé tartozó vállalatnál készült felmérésben ugyanazt a programkódot adták oda ezer szoftverfejlesztőnek, és véletlenszerűen generált információt közöltek velük arról, hogy MI használatával készült-e a kód, valamint hogy női vagy férfi programozó írta-e azt. Ezek után a cég szoftverfejlesztőinek értékelniük kellett a kód minőségét és a képzeletbeli programozó képességeit. A kód minőségét ugyanolyanra értékelték attól függetlenül, hogy tudomásuk szerint használtak-e MI-t a kód írásakor és mi volt a programozó neme – ez nem meglepő, hiszen mindenki esetén ugyanarról a kódról volt szó.

Azokat a képzeletbeli programozókat viszont, akik a megadott információ alapján MI-vel írták a kódot, kevésbé tartották kompetensnek, mint azokat, akik nem használtak MI-t. Ám míg a férfiak esetében az MI használata 6 százalékkal csökkentette a vélt kompetenciájukat, a nők esetében ez 13 százalékos csökkenést eredményezett.

Tehát a nőket jobban „büntették” képzeletben az MI használatáért, akkor is, ha ugyanolyan minőségű kódot alkottak.

Mindez pedig annak ellenére történt, hogy a nagyvállalat, amelynek munkavállalóit megkérdezték, kimondottan támogatta a generatív mesterséges intelligencia használatát a munkában, és erre korábban belső kampányt is indított.

Mit lehet tenni?

Az első erre irányuló kutatásokból úgy tűnik, hogy az MI elérhetővé tétele még nem oldja meg a felhasználással kapcsolatos problémát. Ha ugyanolyan munkakörben dolgozó férfiaknak és nőknek ugyanúgy elérhetővé tették és bemutatták az MI-t, azt akkor is kevesebb nő használta.

Mivel világos, hogy az MI használata – ha nincsenek előítéletek – valójában ugyanolyan hasznos az ugyanazon munkakörben dolgozó férfiak és nők számára, ezért, ha nem azonos mértékben használják a technológiát, az nem lehet optimális. Az MI-használat még jelenlegi fejlettségi szintjén is pozitív gazdasági eredményeket hoz, ezért hasznos lenne, ha minél többen használnák azt jól.

Korábban programozói és természettudományos területen is hasznosnak bizonyultak célzott képzések a nők számára, ezeket az MI kapcsán is ki lehetne próbálni. Ezek mellett pedig az előítéleteket csökkentő beavatkozásokat is érdemes lenne tenni, hogy ne ítéljenek meg egy nőt negatívabban amiatt, hogy mesterséges intelligenciát használ a munkájához, mint ahogyan azt a férfiak esetében teszik.