Olcsó áram helyett jó időzítés: átalakul a vállalatok energiabeszerzése

Az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóság sok vállalat számára inkább vállalás vagy kommunikációs cél volt, mint az üzleti működés egyik alapvető szempontja. Ma már egyre több vállalat számára válik nyilvánvalóvá, hogy nem elegendő látványos zöld projekteket indítani vagy támogatni, az alapvető működés részévé kell ezt tenni. Ez a társadalmi elvárás mellett egyre inkább így van a fenntarthatósági jelentések megjelenése, a megrendelők elvárása miatt is. A vállalatok fenntartható működésében pedig kulcsszerepe van az energiafelhasználásuknak.

Az energia felhasználásának módját, forrását és időzítését sokáig elsősorban költségoldalról kezelték a vállalatok. Ez továbbra is megkerülhetetlen szempont, de egyre fontosabbá válik az is, hogy mikor és milyen forrásból származó energiát használnak.

Várhatóan négyezer megawatt szélerőmű, újabb kétezer megawattnyi napelem és egyre több akkumulátor léphet be a magyar villamosenergia-rendszerbe 2030-ig, miközben a paksi termelés alakulása is bizonytalan.

A vállalatoknak ezért egyre nehezebb feladat meghatározni, hogy milyen energiaköltséggel számoljanak üzleti terveikben és beruházási döntéseiknél. Jelentős kihívás meghatározni, hogy melyik napon, melyik negyedórában lesz olcsó, és mikor lesz drága az áram.

Az energiaválság megmutatta, milyen gyorsan változnak az árak, az idei nyári hőhullám pedig azt, hogy még egy viszonylag rövid időszak alatt is komoly kilengések alakulhatnak ki.

A probléma azonban nem feltétlenül az, hogy tartósan magas lesz-e az áram ára. Sőt, könnyen lehet, hogy néhány év múlva éppen kiegyenlítettebb és hosszabb távon olcsóbb energiapiac alakul ki Magyarországon, többek között a növekvő hazai termelési kapacitás, a megújuló részarány emelkedése és a várhatóan csökkenő import miatt. Csakhogy ma még azt sem lehet biztosan tudni, milyen technológiák hozzák el ezt pontosan, és hogy milyen tárolási kapacitás épül ki mindehhez.

„A vállalatvezetők helyében ma biztosan energetikai szolgáltatást vásárolnék. Annyi minden változik a piacon, hogy nehéz előre megmondani, melyik megoldás lesz hosszú távon a legjobb” – mondta a G7-nek Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója.

Ha a nap és a szél egymást kiegészítve, akkumulátoros tárolással és szabályozható erőművekkel jelenik meg a rendszerben, akkor jelentősen csökkenhet az importfüggőség és az árak napon belüli kilengése is.

„Amikor sok napelem egyszerre termel, az áram piaci ára jelentősen csökkenhet. Ilyenkor érdemes lehet ezekre az órákra időzíteni a rugalmasan alakítható fogyasztást. Este viszont, amikor visszaesik a napenergia-termelés, drágább lehet az áram ” – foglalta össze Pokol László. Az időzítésnek ma már annyira fontos szerepe van, hogy a Green Cloud több partnere is az áramárakhoz kapcsolja a hűtési és fűtési ciklusokat, a gépeik használatát, hiszen így komoly megtakarításokat érhetnek el az energiaszámlájukban.

Számos vállalatnál azonban még nem jutottak el eddig, leginkább leragadtak ott, hogy takarékoskodni kell az árammal. Pedig ma már egyáltalán nem ritka, hogy pont azzal takarít meg költséget egy cég, illetve segíti az áramhálózat stabilitását, ha felpörgeti a fogyasztását! Ezt persze könnyű mondani, nehéz azonban úgy megtervezni, hogy hatékonyan működjön.

Egy szolgáltatási szerződéssel azonban nem a vállalatoknak egyedül kell ezen kihívásokkal megküzdeni. A Green Cloud a vállalat fogyasztását, energiabeszerzését, saját termelését és tárolási lehetőségeit hangolja össze a működési igényekkel és a piaci lehetőségekkel. A szolgáltatásban a szerződéses feltételeket, a műszaki megoldásokat és a fogyasztás időzítését nem külön-külön, hanem egymással összefüggésben vizsgálják. Az ügyfelek tanácsot is kapnak arról, hol érdemes változtatniuk az energiafelhasználásukon, és milyen beruházások segíthetik a céljaikat. Emellett bevált gyakorlatokat is bemutatnak nekik, például a hűtés, a fűtés vagy a töltési folyamatok olcsóbb időszakokra időzítésére.

Az ügyfél így nem egyszerűen áramot vásárol, hanem szakmai támogatást kap ahhoz, hogy az energetikai döntései egységes, a működéséhez illeszkedő stratégiává álljanak össze.

A saját naperőmű kézenfekvőnek tűnik, de nem old meg mindent

A magas és kiszámíthatatlan áramköltségre korábban a legegyszerűbb válasz a saját napelem telepítése volt. Egy vállalat saját telephelyén felépített naperőműve valóban csökkentheti a vásárolt villamos energia mennyiségét, és bizonyos hálózati költségeket is meg lehet vele takarítani. De ettől még nem lesz a vállalat energiafüggetlen.

Az egyik probléma éppen az, hogy a saját napelem akkor termel a legtöbbet, amikor általában sok más napelem is termel. Ilyenkor pedig az áram piaci ára akár nagyon alacsony, szélsőséges esetben negatív is lehet.

Ez az elmúlt egy év óránkénti átlagárait mutató adatok alapján is látható. Este viszont, amikor a vállalatnak szüksége van az energiára, már nem termel a napelem.

Ráadásul egy telephelyre fizikailag sem lehet akkora naperőművet építeni, amekkora az egész vállalat fogyasztását fedezné. Pokol szerint egy jól megtervezett on-site rendszer tipikusan a fogyasztás 10–20 százalékát képes közvetlenül kiváltani. Ezért a beruházás értékét nem egyszerűen abból kell kiszámolni, hogy mennyi kilowattóra áramot termel a napelem.

Azt is meg kell nézni, hogy mikor termel, mikor fogyaszt a vállalat, mi történik a többletenergiával, mennyibe kerül a kiegyenlítő energia, és milyen áron lehet visszatáplálni a hálózatba.

Egy akkumulátor tovább javíthatja a helyzetet, de azt sem feltétlenül érdemes arra használni, hogy délben feltöltjük, este pedig kisütjük. Egy megfelelően méretezett tároló a napon belüli kereskedelemben és a szabályozási piacon is értéket teremthet.

A PPA segít a zöldítésben és a kiszámíthatóságban

Itt jönnek képbe az olyan partnerek, akik energetikai szolgáltatásokat nyújtanak egy kézből, mint a GreenCloud. A Green Cloud konstrukció lényege, hogy a vállalat nem feltétlenül maga épít erőművet, hanem hosszabb időre megállapodik egy termelővel az áram megvásárlásáról. Ez lehet a vállalat telephelyén működő, úgynevezett on-site megoldás, de lehet egy attól távolabb lévő erőmű termelése is.

Ennek egyik legfontosabb előnye a kiszámíthatóság. A magyar árampiacon a tőzsdei előrejelzésnek is vannak időbeli korlátai, miközben egy PPA akár öt-tíz évre vagy még hosszabb időre is rögzíthet bizonyos feltételeket.

A PPA azonban nem attól jó, hogy ráírják, hogy „zöldenergia”. A szerződés apró betűs része döntő lehet. Mi történik például negatív áramáraknál? Ki viseli a kiegyenlítő energia költségét? Milyen termelési profilhoz jut hozzá a vállalat? Mennyire illeszkedik az erőmű termelése a fogyasztási görbéhez? Ezeken akár több száz óra is múlhat egy évben.

A Green Cloud szerint ezért nem pusztán PPA-terméket értékesít, hanem az ügyfelek fogyasztási profilját és a termelői oldalt is modellezi. A cég állítása szerint negyedórás bontásban allokálja több erőmű termelését több ügyfél között annak érdekében, hogy akkor jusson minél több fizikai zöld energiához a fogyasztó, amikor azt ténylegesen el is tudja használni.

Ez fontos különbség a pusztán pénzügyi jellegű konstrukciókhoz vagy a származási garanciákhoz képest. A származási garancia (GO – Guarantee of Origin) azt igazolja, hogy egy meghatározott mennyiségű villamos energia megújuló forrásból származik, de önmagában nem jelenti azt, hogy a vállalat fizikailag abból a megújuló termelésből fogyaszt, sőt az a gyakori, hogy vásárolnak fosszilis áramot, és vesznek hozzá valamilyen skandináv vízerőmű által kibocsátott származási garanciát.

A Green Cloud saját üzleti modellje szerint ennél szorosabb kapcsolatot próbál teremteni a termelő és a fogyasztó között, és a teljes energiabeszerzésben ad az ügyfeleknek támogatást.

Ehhez már nem elég egy pénzügyes és egy Excel.

Az energiabeszerzés egyre kevésbé hasonlít arra, amikor egy vállalat egyszerűen bekér három ajánlatot az energiakereskedőktől, majd kiválasztja a legolcsóbbat.

Egy komolyabb vállalat energiastratégiájában egyszerre kell érteni a villamosenergia-piacot, a műszaki lehetőségeket, a fogyasztási profilokat, a szabályozási környezetet és a pénzügyi megtérülést. Ehhez ráadásul komoly modellezés és egyre több szoftveres támogatás kell, amit sok esetben hatékonyabb lehet külső partnertől igénybe venni.

Pokol szerint a vállalatoknak érdemes három lépéssel kezdeniük: először villamosítani azt, amit lehet, utána csökkenteni a fogyasztást, majd megvizsgálni, hogy mikor érdemes az energiát elfogyasztani. Csak ezután javasolt eldönteni, mekkora saját erőmű vagy akkumulátor kell.

Ez azért is fontos, mert az energiafogyasztás ma már nem pusztán költség. Ha egy vállalat képes a fogyasztását a rendszer számára kedvező időszakokra áthelyezni, akár pénzt is kereshet vele. Egy irodaházban például ahelyett, hogy drága áram idején lekapcsolnák a világítást, sokkal kifizetődőbb a hűtést, az autó- vagy akkumulátortöltést a negatív áras időszakokra időzíteni.

A jó hír: kiszámíthatóbb piac felé tarthatunk

„Bár a vállalati oldalon a helyzet bonyolult, a rendszer egészében az új beruházások idővel kisimíthatják a szélsőséges kilengéseket” – mondta el Pokol László.

A szélenergia kiegészíti a napenergiát, az akkumulátorok áthidalják a napon belüli ingadozásokat, a határokon átnyúló kiegyenlítés pedig tovább csökkenti a terhelést. Várhatóan így egyre kiegyenlítettebbé válhat a hazai energiapiac.

A jövő energiapiacán így nem feltétlenül az jár a legjobban, aki ma eltalálja, melyik technológia lesz a nyertes. Sokkal inkább az kerül versenyelőnybe, aki olyan rugalmas energiastratégiát és hosszú távú szerződést alakít ki, amely akkor is működik, ha közben megváltoznak az árak, a technológiák és a piaci körülmények.