Bővítette az ország mozgásterét, de a demokráciát gyengítette a magyar pénzügyi nacionalista fordulat
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Mi volt Magyarország pénzügyi nacionalista fordulatának logikája? Piroska Dórával, a CEU adjunktusával beszélgettünk a kutatásai alapján a G7 Podcast e heti adásában.
Amit én a magyar eset kapcsán megmutatok, hogy elég látványosan rombolja a demokratikus intézményrendszert a pénzügyi nacionalista stratégia, nem következik a pénzügyi nacionalista stratégia belső jellegzetességeiből. Tehát mindaz a pozitívum, ami a gazdaságpolitika mozgásterének bővítésében benne van, meglehetne akkor is, ha nem rombolnák vele a demokratikus intézményrendszert – mondta Piroska Dóra, a Közép-Európai Egyetem (CEU) adjunktusa és a Budapesti Corvinus Egyetem docense az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A 2008-as válság óta eltelt időszakban reneszánszát éli a világban a pénzügyi nacionalizmus: az Egyesült Államoktól Németországon át Oroszországig lehetne sorolni a példákat az ilyen ihletettségű intézkedésekre, és a mi régiónkban is ez jellemzi Magyarország és Lengyelország gazdaságpolitikáját.
Az 1980-as évektől kezdődő liberalizáció olyan hatalmat adott a pénzügyi piacoknak a nemzeti politikák megfogalmazóival szemben, amikről azt gondoltuk, hogy lehetetlenné teszi az ilyenfajta nemzeti érdekekre vonatkozó pénzügypolitika stabil fenntartását. Ez az egyik, ami miatt borzasztóan érdekes, hogy a válság óta ezt egyre több helyen alkalmazzák
– mondta Piroska Dóra arról, hogy miért lepte meg a kutatókat a 2008 után kialakuló trend.
A mi régiónkban nem minden országban jellemző ugyanakkor ez a hozzáállás, és Piroska Dóra szerint ennek több oka is van. Egyrészt azokban az országokban jellemzőbb ez a fordulat, ahol jobban megszenvedték a válságot, és emiatt nemzetközi szervezetek szabták meg a gazdaságpolitika mozgásterét.
Másrészt az is fontos kérdés, hogy a pénzügyi nacionalista irányzatot képviselő párt meg tudta-e szerezni a hatalmat az adott országban.
Nálunk ilyen a kormány, Lengyelországban viszont jóval később, 2015-ben jutott hatalomra. Csehországban és Szlovákiában kevésbé jellemző ez – bár ezekben az országokban is voltak hazai bankokat előnyben részesítő intézkedések – , Romániában pedig szintén hol volt pénzügyi nacionalista kormány, hol nem
– mondta. Szintén máshogy reagálnak az országok annak függvényében, hogy mennyire kitettek a nemzetközi pénzpiacoknak, és hogy a hitelezőik mit gondolnak a szakpolitikai lépéseikről.
2010 után a magyar kormány pénzügyi nacionalista gazdaságpolitikai fordulatának az volt a feltétele, hogy az ország eltávolítsa magát a nemzetközi pénzpiacok struktúrájáról. Ehhez olyan célok kapcsolódtak, mint az örökölt magas államadósság leépítése, az IMF elküldése, az IMF-hitelek mielőbbi visszafizetése, az államháztartás egyensúlyban tartása (hogy az Európai Bizottság ne tudjon eljárást indítani a kormánnyal szemben), illetve az államháztartási finanszírozási struktrúra átalakítása olyan módon, hogy a forinthitel legyen benne domináns.
Van egy nagyon komplex lépésegyüttes, amit a 2010-es évek elején megtesz Orbán, amivel felszabadítja magát a kötvénypiacok nyomásától. Ezután kezd bele a bankpiac, a jegybank, és a hitelezés átalakításába
– mondta Piroska Dóra, aki szerint ezeken a területeken a gazdaságpolitikai mozgástér bővítése minden esetben együtt járt a demokratikus intézményrendszer gyengítésével, a transzparencia hiányával vagy akár korrupcióval is.
A beszélgetésben ennek a három szférának az átalakulásáról volt szó részletesebben is, Piroska Dóra erről a témáról írt tavalyi tanulmánya alapján.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
