Bár a Gazdasági és Energetikai Minisztérium hivatalosan nem kommunikál az ügyben, meg nem erősített piaci információink szerint jó esély mutatkozik arra, hogy hamarosan bejelentik a parlamenti választás utáni napokban felfüggesztett otthonfelújítási támogatási programok folytatását, azaz újraindulását.
Formailag ugyan két programról van szó (KEHOP Plusz 4.1.8-24 és KEHOP Plusz 4.1.7-24), de az érdemi különbség csak földrajzi: az első a budapesti, a második a Budapesten kívüli, 2007 előtt épült ingatlanok energetikai felújítását támogatja, lényegében azonos műszaki és finanszírozási feltételekkel.
A programok két részből, egy vissza nem térítendő támogatásból és egy kamatmentes kölcsönből állnak, mindkettő plafonja 5 millió forint lehet, és a teljes projekthez mindössze 5 százalék önerőt kell vállalni. A maximális támogatás eléréséhez ezek alapján 10,53 millió forintos projekt-összköltséggel érdemes tervezni, ebből (felfelé kerekítve) 530 ezer forint az önerő, és 5-5 millió forint a támogatás, illetve a kamatmentes kölcsön összege.
A kölcsön maximális futamideje 15 év, ekkor a havi törlesztés összege 27,78 ezer forint. (De ha a törlesztést nem azonnal, hanem a beruházás befejezése után, a legfeljebb két év türelmi időn belül kezdik csak törleszteni, akkor maximum 32 ezer forintra nőhet.)
Az energetikai korszerűsítéssel legalább 30 százalékos primer energiamegtakarítást kell elérni, ami alapesetben a háztartás rezsiköltségét is körülbelül ilyen arányban csökkenti. (Ezzel tehát azonnal ellentételezni lehet bizonyos mértékben a kölcsön törlesztője miatt keletkező pluszkiadást.)
A budapesti program kerete 6,19 milliárd, a Budapesten kívülié 66,82 milliárd forint volt induláskor, ám a pályázati lehetőséget mindkettőnél azért függesztették fel, mert ezek kimerültek. Budapesti ingatlanokra 2026. április 17-e óta nem lehet pályázati anyagot beadni, a Budapesten kívülieknél pedig két lépcsőben, április 17-én és 23-án szűnt meg a lehetőség.
Információink szerint a minisztérium alapvetően abban gondolkodik, hogy a leállításig beadott pályázatokat a keret túljegyzése ellenére is befogadja, a piaci várakozások legalábbis ezt valószínűsítik, bár végső döntés még nincs az ügyben.
Ez elsősorban azoknak lehet fontos, akik beadták a pályázati anyagaikat, de az elbírálásról a mai napig nem kaptak értesítést, vagy csak annyit közöltek velük, hogy a keret kimerülése miatt várólistára kerültek.
A pályázók szempontjából két fontos vonatkozás miatt is húsba vágó, hogy közel öt hónapos várakozás után most már minél hamarabb döntés szülessen. Egyrészt aki még a felfüggesztés előtt beadta a komolyabb esetekben akár százezer forintokba kerülő pályázatát, az még nem tudhatta, hogy a keret kimerül, és ha most nem kap kedvező elbírálást, akkor a házfelújítás tervezésének költségét elbukja.
Másrészt viszont a pályázatok beadásának lehetősége még 2025. január 20-án nyílt meg, vagyis sok olyan projektanyag lehet, amely még a 2025-ös év közbeni anyag- és munkadíjakkal számolt, amelyek azóta elavulhattak. Márpedig ebben az elavulásban öt hónapos előre nem tervezett késedelmet akkor is az elbíráló számlájára lehet írni, ha a pályázók elfogadják a kormányváltás utáni újratervezés időigényét.
A kiírás szerint egyébként a korszerűsítést nem lehetett elkezdeni a kérelem benyújtásának napja előtt, utána csak saját felelősségre lehetett nekifogni (a negatív elbírálás kockázatát vállalva), és az elbírálás megérkezése előtt nem lehetett befejezni. (Azaz kész felújításokat utólag finanszírozni nem lehet, az öt hónapja tartó felfüggesztés ellenére sem.)
A fentiek miatt akár a programok műszaki vagy pénzügyi kereteinek finomhangolása sem lenne meglepő, egyelőre azonban nincs információnk arról, hogy terveznek-e ilyet. Ha a minisztérium válaszol az ezzel kapcsolatos kérdésünkre, cikkünket kiegészítjük.
