Bukik Szlovákiában a tranzakciós adó, így megint magyar unikum lesz

A tranzakciós adó kivezetésére készül a szlovák kormány, a költségvetési hiány csökkentésére és az állami bevételek növelésére 2025-ben bevezetett adónem a vártnál kevesebb bevételt hozott, a vállalkozások és az ellenzék érvelése szerint pedig rontotta a versenyképességet.

• Mivel Európában Szlovákián kívül csak Magyarországon terhelik meg ilyen módon az alapvető (azaz például nem csak az értékpapír számlákra vonatkozó) banki pénzmozgásokat, így a magyar tranzakciós illeték (amely a neve ellenére lényegében adó) ismét egyedülálló lesz.

Mit mondanak ők? „Az intézkedést ért bírálatok jellegéből kiindulva arra számítok, hogy a pénzügyi tranzakciós adó eltörlése példátlan gazdasági növekedést hoz majd Szlovákiában” – fogalmazott Robert Fico a Bloombergnek küldött közleményében.

• Érdekesség, hogy a szlovák miniszterelnök 2024 nyarán, két hónappal az adó bevezetésének bejelentése előtt még tagadta, hogy a kormány ilyesmit tervezne.

Számokban: a vállalati átutalásokat 0,4 százalékos, de tranzakciónként legfeljebb 40 eurós teherrel sújtó adó hatásvizsgálatakor a szlovák pénzügyminisztérium – a magyar rendszer tapasztalataiból kiindulva – a tavalyi évre 517 millió eurós bevételt becsült, amely 2028-ra a 800 milliós szint közelébe nőtt volna.

• A 2024-es konszolidációs csomag összesen 2,7 milliárd euró értékű megszorításokkal számolt.
• Tavaly azonban csak 339 millió euró (135 milliárd forint) bevétele volt a szlovák költségvetésnek.
• Magyarországon 2025-ben 579 milliárd forint folyt be pénzügyi tranzakciós illetékből, ám a két ország méretein túl fontos különbség, hogy a magyar illeték a vállalkozások mellett a magánszemélyek egyes banki tranzakcióit is terheli.

Alulnézet: Magyarországon a pénzügyi tranzakciós illetéket 2013. január 1-től vezették be, a második Orbán-kormány 2012-es költségvetési konszolidációs csomagjának részeként.

• Az elvonást formálisan a bankok fizetik, de annak költségét a pénzintézetek nagyrészt az ügyfeleikre hárítják.
• A bevezetés óta a magyar tranzakciós illetéknek csak a csökkentése merült fel, egyes tranzakciókat mentesített is alóla a kormány.
• 2015-től a bankkártyás vásárlások tranzakciónkénti terhelését fix éves díj váltotta fel, 2019-től pedig a kisebb lakossági átutalások és az állampapír-vásárláshoz kapcsolódó egyes pénzmozgások is mentességet kaptak.
• A magyar versenyképességet is befolyásolhatja a tranzakciós illeték, például a Budapesti Értéktőzsde stratégiájában is felmerül, hogy ez külföldre tereli a forgalmat.
• További jó példa a fintech megoldásokat kínáló Revolut, amely részben azért vált népszerűvé, mert a hazai bankoknál olcsóbban kínálta a szolgáltatásait, többek között azért, mert korábban nem terhelte a tranzakciós illeték.