A lakossági állampapírokon is spórolni kezd a kormányzat

Érdekes helyzet áll elő a lakossági állampapíroknál, miután az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) visszavágja a fix kamatozású papírok hozamát, az új kormány pedig az euró bevezetési feltételeinek elérését tűzte ki célul.

Számokban: péntektől megújítja a lakossági állampapírok kínálatát az ÁKK, az új értékpapírok közül az előre rögzített kamatozásúak 0,5 százalékponttal alacsonyabb hozamot ígérnek, mint a jelenleg (csütörtökig) még kaphatóak.

• A hozamcsökkentés a legnépszerűbb állampapírokat is érinti, például a Fix Magyar Állampapírt és a MÁP Pluszt is, amelyből jelentős állomány van jelenleg is a lakosságnál. A Kincstári Takarékjegyek kamata szintén csökken.

Felülnézet: a hozamcsökkentés oka, hogy a parlamenti választások várható, illetve a tényleges kétharmados eredményének következtében az utóbbi időszakban az állampapírpiacon az intézményi hozamok jelentősen estek.

• Miután az állam az intézményi befektetőktől olcsóbban kap hitelt (ezek alacsonyabb kamatra is hajlandóak vásárolni), az ÁKK a lakosságnál is érvényesíteni tudja ezt, hogy csökkentse az államadósság finanszírozásának terhét.
• Első olvasatban tehát a csökkentés kedvezőtlen a lakossági állampapír-vásárlóknak, az államháztartásnak azonban kedvező a lépés.

Tágabb kontextus: a Portfolio nemzetközi kitekintése arra mutat rá, hogy a (szabad piaci alapú) hozamcsökkenés a magyar politikai változásoknak és az azzal kapcsolatos hosszabb távú gazdasági várakozásoknak a lecsapódása, nem pedig egy általános nemzetközi trend begyűrűzése.

• A régió országaiban ugyanis a jelenség nem figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy a korábbi években például a cseh és lengyel hozamokkal szemben állandósult magyar felár visszaesett (a magyar hozam közelebb került azokhoz, sőt a lengyelnek már alá is ment).
• A folyamat elemzők szerint szoros összefüggésben van azzal, hogy a magyar gazdaságpolitika az euró bevezetésének előszobájához szükséges feltételeket szeretné 2030-ra megteremteni, ez pedig szoros és kiszámítható pályát jelöl ki a következő évekre.

Alulnézet: a tízéves államkötvények kamatának 5,5-6 százalékra való csökkenése ugyan azt jelenti, hogy ezentúl a lakossági vásárlók is kevesebb hozamot kapnak, az euróbevezetés ígérete hosszabb távon kínál még lehetőségeket.

• Ha Magyarország tényleg eljut az euróbevezetés küszöbére pár éven belül, az olyan makrogazdasági folyamatokat feltételez, hogy az ország kockázati megítélésének még tovább kell javulnia.
• Ennek hatására az államadósság piaci hozamszintjének a jelenlegi 5,5–6 százalékról tovább kell süllyednie, közelítenie kell a stabilabb európai magországok 3 százalék körüli szintjéhez.
• Ez az optimista forgatókönyv viszont azt is jelentené, hogy a ma 6 százalékra megvett tízéves állampapír – amely ugyan nem kifejezetten lakossági, de magánbefektetők számára is elérhető – a másodlagos piacon felértékelődik, hiszen annak még mindig 6 százalék lesz a hozama, amikor új papírokat már csak 3 százalékhoz közel lehet majd venni. Ez nagyon jelentős nyereséggel kecsegtet.
• Az euróbevezetés utáni időkre, azaz hosszabb távra spekuláló magánbefektetőknek viszont – amellett, hogy bízniuk kell az euróbevezetés realitásában – árfolyamkockázattal is számolniuk kell, hiszen most forintban vásárolnak, de arra játszanak, hogy már euróban adják el a lejárat előtt a papírjaikat.
• Amennyiben a forint gyengül a következő években, ez elviheti a nyereséget. Zsiday Viktor befektetési szakember szerint az euró bevezetésekor az ideális árfolyam a 360-380 forintos sávban mozogna.

Reakció: az Erste friss elemzése megjegyzi, hogy a lakossági hozamcsökkentés újabb jele lehet a közeledő jegybanki lazításnak, vagyis az ÁKK a háttérben már csökkenő kamatkörnyezetre számít, és a lépéssel lényegében megelőlegezi a jegybank kamatvágását, amire az elemzés szerint júniusban kerülhet sor.