A társasági adó reformja jóval több bevételt hozhat, mint a vagyonadó

Extrém magas fogyasztást terhelő adók és extrém alacsony társasági adó jellemzi Magyarországot – fogalmazott H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars Kft. adó- és jogi üzletágának adóigazgatója a cég sajtótájékoztatóján, ahol a közép-kelet-európai régiót mutatta be az adórendszerek szempontjából.

Előzmények: a kampány során is nagy figyelmet kaptak az adózási kérdések, ugyanis a magyar sajtó egy része egy hamisnak bizonyult pártprogram alapján azt állította, hogy a Tisza Párt adóemelésekre készül. A párt az eddigi információk alapján adócsökkentésre készül, miközben a jelentős államháztartási hiánnyal is kell valamit kezdenie.

Számokban: Magyarország világbajnok abban, hogy az általános forgalmi adó (áfa) kulcsa alapjáraton 27 százalékos, miközben a vállalatokat terhelő 9 százalékos társasági adó (tao) a legalacsonyabb az EU-ban.

• A minimálbér 11, az átlagbér 9 százalékkal növekedett tavalyhoz képest itthon, míg a régió EU-tagállamaiban az átlag a minimálbér esetében 6, az átlagbér esetében 4,6 százalék volt.
• Viszont nominálisan és vásárlóerő-paritáson számítva a hazai bérek a regionális versenytársakhoz hasonló, de jellemzően picit alacsonyabb szinten vannak.
• 41 százalék a béreket terhelő adóteher itthon, ami a 22 vizsgált ország mezőnyében relatíve magas, és nagyjából a regionális versenytársak szintjén van.
• 17,8 százalék az adóteher ezzel szemben, ha egy háromgyerekes munkavállaló esetében átlagbéren nézzük, ami a 22 ország között már az egyik legalacsonyabb adószint.
• A gyerekek száma több országban viszont nem változtat érdemben az adóterhen, például Ausztriában, Szlovéniában vagy Szlovákiában, ahol ez így is 40 százalék felett marad.

Miért fontos ez? A Tisza adóprogramja jelenlegi tudásunk szerint leginkább adócsökkentéseket tartalmaz, és kérdés, hogy a jelentős államháztartási hiány mellett hogyan tudják ezeket fenntartható módon bevezetni.

• 300-500 milliárd forint körüli bevételkiesést eredményezhet a tervezett mediánbér alatti adójóváírás bevezetése a személyi jövedelemadó esetében az adóigazgató becslése szerint.
• Az áfát sem növelnék, hanem bizonyos termékek – pl. egészséges élelmiszerek – esetében csökkentenék.
• A kisadózó vállalkozók tételes adójára (kata) jogosultak körét is újra kiterjesztenék, ami várhatóan szintén nem az adóbevételek növekedése felé hat. H. Nagy Dániel szerint a katának vannak érdemei, például a gazdaságfehérítő hatása, de aránytalanul kedvező volt a korábbi formában, így sokak esetében eredményezett rejtett foglalkoztatást.
• A vagyonadó révén akarja a párt kompenzálni az adócsökkentéseket, de H. Nagy szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire hozhat érdemben bevételt. A jövedelmet sokkal egyszerűbb adóztatni, mert a vagyon értékelése és például a külföldre menekített vagyonelemek elérése kifejezetten nehéz – fogalmazott az adóigazgató.
• A társasági adó reformja viszont hozhat érdemi extra bevételt: ennek a mértékét lehet emelni, akár többkulcsossá tenni, és az adókedvezmények rendszerét is újra lehet szabni, ami a Tiszának is szándéka.

Mi várható? Megfontolt lépésekre számít H. Nagy, mivel a Tisza azt ígérte, hogy a kiszámíthatóságra fog törekedni az adózásban.

• Az szja-csökkentést vezetheti be leghamarabb az új kormány szerinte, könnyen lehet viszont, hogy csak 2027-től, mert ez jelentős bevételkiesést fog eredményezni.
• A vagyonadó kidolgozását jóval időigényesebb feladatnak látja, ezért várhatóan ebből később lesz bevétel.
• A többgyerekes anyák adókedvezményét szerinte rövid távon politikai okokból nem fogja kivezetni a leendő kormány annak ellenére, hogy ez fokozatosan egyre nagyobb terhet fog jelenteni a költségvetésnek.