Hamarosan megérkeznek a kormány által elfojtott áremelések

Júliustól sok banknál és telekommunikációs cégnél a tavalyi infláció mértékével emelkedhet a szolgáltatások díja az önkéntes árstop kifutásával, de olyan szolgáltatóra is van példa, amely két évnyi inflációt kompenzál most, és 8 százalék felett emeli a díjait.

Előzmények: a kormány tavaly tavasszal kényszerített ki önkéntes árstopot a banki, biztosítói és telekommunikációs szektorokban. Ennek más árstopokhoz képest az volt a lényege, hogy nem törvényileg írták elő a maximális árakat. Először azzal fenyegetőztek, hogy törvényileg előírják, majd tárgyaltak az érintett cégekkel, amelyek ezt követően maguk vezették be az árkorlátozásokat.

• Az OTP, az MBH, a K&H, a CIB, a Raiffeisen, az Erste, a MagNet Bank és az UniCredit Bank vállalta, hogy nem hajt végre inflációs díjemelést, sőt 2026. június 30-ig jellemzően a 2025 eleji árazásra állt vissza a lakossági bankszámlák és bankkártyák díjai esetében.
• A biztosítók is csatlakoztak a bankokhoz, többek között például az Alfa, az Allianz, a Union, a Colonnade és a Köbe jelentette be, hogy 2024 végi szintre csökkenti 2025. július 1. és 2026. június 30. között a díjait.
• A telekommunikációs cégek közül a Magyar Telekom és a 4iG vállalta, hogy nem emel árat 2026. július 1-ig, a Yettel pedig ugyan árat emelt, de ezt egy kedvezménnyel kompenzálta. Ezt eredetileg április 30-ig tartotta volna fenn, de később június 30-ig meghosszabbította.

Számokban: Tavaly a 2024-es 3,7 százalékos infláció alapján megállapított emelés maradt el, idén pedig 4,4 százalék lett volna a szokásos év eleji emelés mértéke.

• Az áremelések a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint sem követték le 2025-ben az inflációt, kivéve a pénzügyi szolgáltatások esetében. Ennek ahhoz lehet köze, hogy az árstopok csak a lakossági szolgáltatásokra vonatkoztak, ami azt is magyarázza, hogy miért nem 0 volt a változás a többi kategóriában sem.

Mi várható? Az eddigi bejelentések szerint többnyire ekkora (4,4 százalékos) emelésre lehet számítani, de ennél egyes cégek akár jóval nagyobb emelésre is készülhetnek.

• A K&H a bankszámlavezetéshez, bankkártyákhoz kapcsolódó díjait 4,4 százalékkal emeli július 1-től, és az Unicredit Bank is ennyivel emeli a bankszámlavezetési díjait, illetve az Erste elektronikus csatornán indított tranzakcióinál is ilyen mértékű lesz az emelés.
• Az OTP-nél 4,2 és 4,4 százalék közötti díjemelés lesz a számlavezetési díjaknál, egyes éves kártyadíjaknál és az ATM-es készpénzfelvételek költségeinél is a Biztosdöntés.hu gyűjtése alapján. Összességében, az átlagos díjemelést nézve valamivel infláció alatti a drágulás mértéke a banknál.
• A CIB-nél viszont kicsivel már 8 százalék feletti díjemelések jönnek egyes lakossági számlákhoz kapcsolódó díjtételeknél. Az emelésnél tehát a tavalyi és a tavalyelőtti inflációt is figyelembe veszik.
• A Yettel kedvezményei a lakossági hangalapú, mobilinternet- és OtthonNet tarifák egyes csomagjait érintették, ezek viszont július 30-ig kifutnak. A vállalat G7-nek küldött válasza alapján ezt követően 4,4 százalékos emelésre lehet számítani.

Felülnézet: a szolgáltatások drágulása várhatóan felfelé fogja húzni az átlagos inflációt. A Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentése a tavalyinál valamivel alacsonyabb, 3,8 százalékos inflációt jelez előre 2026 egészére.