A magyar államadósság finanszírozása is drágulhat a holland nyugdíjreform miatt

Akár a magyar állam finanszírozását is drágíthatja a holland nyugdíjrendszert érintő változtatás, amely idén januártól lépett életbe.

Előzmények: korábban a holland nyugdíjalapok nagy mennyiségben vásároltak (hosszú lejáratú) államkötvényeket, mert ezek szinte garantált kifizetései lehetővé tették, hogy úgynevezett „meghatározott juttatású” nyugdíjat, tehát előre rögzített nyugdíjösszeget garantáljanak.

• Az új rendszerben azonban a nyugdíjak összege attól függ majd, hogy a nyugdíjalap befektetései hogyan teljesítenek. Ez a nyugdíjalapok számára nagyobb kockázatvállalást tesz lehetővé, így nagyobb arányban vehetnek a hosszú lejáratú államkötvények helyett más pénzügyi termékeket, például kockázatosabb kötvényeket vagy akár részvényeket.

Miért fontos ez? A nyugdíjalapok birtokolják az eurót használó országok tíz évnél hosszabb lejáratú államkötvényeinek körülbelül 10 százalékát. Ennek az állománynak a kétharmada holland nyugdíjalapok tulajdonában van. A holland magánnyugdíjvagyon az Európai Unió legnagyobbja, összesen mintegy 1900 milliárd eurót tesz ki.

• Minden európai államkötvényt érinteni fog a változás Bob Homan, a holland ING bank munkatársa szerint, de elsősorban azokét, amelyek tíz évnél hosszabb lejáratúak és a legmagasabb, „AAA” besorolású országok bocsátották ki (például Németország, Hollandia és Svédország).
• A kereskedők a hatás egy részét már biztosan beárazták, de a következő két évben, ahogy a nyugdíjalapok fokozatosan átállnak az új rendszerre, újra jelentkezhet a nyomás, az összhatást azonban nehéz számszerűsíteni – mondta az Economistnak.

Tágabb kontextus: a holland nyugdíjalapok 35-40 százaléka váltott át az új rendszerre Corine Reedijk, az Aon kockázati tanácsadójának becslése szerint. A többi nyugdíjalap többsége 2027-től fog átállni, de olyan alapok is lehetnek, amik csak 2028-ban állnak át az új rendszerre.

Alulnézet: Magyarországon az OECD és az Európai Unió mezőnyében is kiemelkedően drágán tudja finanszírozni magát az állam. 2024-ben az állam kamatkiadásai a bruttó hazai termék 5 százalékát tették ki.

• A drága magyar adósságfinanszírozás egyik oka, hogy az államnak sokba kerülnek a kedvező kamatokat kínáló lakossági állampapírok (bár ezek kamatát az elmúlt időszakban részben már elkezdték csökkenteni), másrészt viszont az ország makrogazdasági kockázataira alapozva is felárat áraz a piac a magyar kötvények esetében.

Reakció: Összességében rövid távon minimális, és inkább közvetett hatása lehet a magyar adósságfinanszírozásra a holland reformnak Farkas Zsombor, a Hold Alapkezelő részvényelemzője szerint.

• „A holland nyugdíjalapok a reform hatására a hosszú lejáratú állampapírjaik kitettségét csökkentik, és ezen belül is főleg a német, francia és holland államkötvényeket adják el. A magyar államadósságon belül körülbelül 4 százalék a 20 évnél hosszabb lejáratú államkötvények aránya, így a fő áttételes hatás az lehet, ha a piac számára referenciaként szolgáló holland, francia és német kötvények hozama nő, ez esetben ugyanis a magyar adósságfinanszírozás is drágulhat” – mondta.

Mi várható? Hosszabb távon is meghatározóbbak lehetnek a közvetlen hatások, de ezek mértékét azért is nehéz megbecsülni, mert a holland nyugdíjalapok egy része később fog csak átállni az új rendszerre.

• „Egy lehetséges hatás, hogy az új kötvénykibocsátásoknál kerülni fogják az extrém hosszú, 20 évnél hosszabb papírokat, és inkább az ennél rövidebb távú lejáratok felé tolódik majd el a magyar adósságfinanszírozás” – mondta Farkas Zsombor.