Egyre szűkebb kisebbségnek kedvez a kormány a készpénzfelvétel új szabályaival

Szembemegy az általános magyarországi trendekkel a kormány, amikor februártól duplájára emeli a díjmentes készpénzfelvétel maximális összegét.

Számokban: az ATM-ekből jelenleg legfeljebb havonta kétszer és összesen 150 ezer forintig lehet díjmentesen készpénzt felvenni (számlánként, nem bankkártyánként).

• A limit februártól 300 ezer forintra nő, a legfeljebb kétszeri alkalom megmarad.
• Nem csökkenthetik a bankok 300 ezer forint alá az egyszeri kivét határát, hogy a lehetőséggel az ügyfelek akár egyszeri alkalommal is élni tudjanak.

Felülnézet: az ügyfelek számára díjmentes pénzfelvétel után a bankok 0,9 százalékos tranzakciós illetéket kötelesek fizetni, vagyis eddig 1350, februártól 2700 forintot fizetnek az államkasszába, ha valaki maximálisan kihasználja a lehetőséget.

• Szintén növeli a banki költségeket a készpénzhasználat terjedését segítő másik jogszabály, amely szerint fokozatosan a legkisebb településekre is automatákat kell telepíteni, és azokat működtetni kell akkor is, ha nem éri meg.
• A bankok eredménytelenül tiltakoztak a változtatások ellen.
• Ha a költségeket máshonnan próbálják ellentételezni, akkor az intézkedések növelhetik a banki díjakat, vagyis a kormány (sok más esethez hasonlóan) közvetetten az összes ügyfélre szórja szét a díjmentesség árát.

Alulnézet: a nagyobb mennyiségű készpénzt használó ügyfelek az emelést az elmúlt évek magas inflációja miatt tarthatják indokoltnak.

• A lehetőséget 2014 februárjától vezették be, azóta a kumulált (összesített) infláció közel 75 százalék volt Magyarországon.
• Ugyanezen idő alatt azonban a készpénzfelvételek összesített értéke messze nem nőtt ennyire, negyedévente durván 1700 milliárd forintról csak 2400 milliárd köré emelkedett.

Tágabb kontextus: annak ellenére, hogy a díjmentes készpénzfelvétel lehetősége már több mint 10 éve létezik, ebben az időszakban erőteljesen és megszakítások nélkül folyamatosan a készpénzmentes fizetések felé tolódott el a pénzhasználat.

• A Magyar Nemzeti Bank azt tartaná kívánatosnak, hogy az elektronikus tranzakciók darabszám szerinti aránya 2030-ra legalább 60, de inkább 66 százalékra emelkedjen, amire meg is van az esély, 2024 végén a mutató 42 százalékon állt, azóta vélhetően tovább nőtt.

• Az MNB érvelése megegyezik az általános szakmai konszenzussal, amely szerint az elektronikus tranzakciók arányának emelkedése segíti a gazdasági növekedést, és csökkenti az adóelkerülés lehetőségét.
• A lakosság ma már 2,5-szer több pénzt költ el kártyáról, mint amennyit készpénzben felvesz az ATM-ekből.
• A készpénzfelvételek összesített száma is folyamatosan csökken évek óta, azaz kevesebbszer vesznek fel az ügyfelek pénzt, és reálértékben egyre kisebb összegeket, ahogy ezt legutóbb például a Portfolio bemutatta.
• A bankszámlával rendelkezők 11 százaléka nem hajtott végre elektronikus tranzakciót tavaly, 40 százaléka havi 15-nél kevesebbszer, 49 százaléka pedig ennél többször; utóbbiakat tartja az MNB elemzése az elektronikus fizetések gyakori használóinak.