A dráguló gyümölcs és hús állíthatja meg a forint zuhanását
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Ha egy euró forintban kifejezett értéke nem is, de a gyümölcsök és a húsok ára lépésre kényszerítheti az MNB-t.
Folytatódik a forint értékének gyorsuló romlása, a KSH 2020 januárjában már 4,7 százalékos fogyasztói áremelkedést mért az egy évvel korábbi szinthez képest (a tavaly decemberi adat 4 százalék volt). Ehhez hasonló mértékű inflációt utoljára 2012 decemberében regisztrált a statisztikai hivatal, amikor a magyar gazdaság még a válság második hullámától szenvedett.
A drágulás hátterében leginkább a szeszes italok, dohányáruk, az élelmiszerek és az egyéb cikkek, üzemanyagok árának emelkedése áll, de nőtt a szolgáltatások ára is (ezen belül a lakbér ára 10 százalékkal). A ruházkodás, a háztartási energia és a fűtés költségei nem változtak érdemben, a tartós fogyasztási cikkek Európa-szerte nyomott ára pedig nálunk is érzékelhető, ezek közel egy százalékkal olcsóbbak lettek, még az árfolyam gyengülésének ellenére is.
Részletesebb bontásban nézve a termékkategóriákat tavaly januárhoz képest jóval drágábbak lettek a gyümölcsök (19 százalék), a postai szolgáltatások és a húsok (14-14 százalék), míg az adathordozók (-6 százalék), a hang- és képfeldolgozó és felvevő berendezések (-7-9 százalék), illetve a telefonok (-12 százalék) olcsóbbá váltak.
Az elmúlt hét évet nézve rekord magas infláció mellett a forint euróhoz viszonyított árfolyama is történelmi mélypontra jutott, tegnap már 340 volt a váltás a két valuta között. A jegybank a forint folyamatosan gyengülő árfolyamát tétlenül nézte az elmúlt két évben, a laza kamatpolitikáján legalábbis nem változtatott, arra hivatkozva, hogy a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) árfolyamcélja nincs, csak az infláció kedvezőtlen alakulása esetén avatkozik be. Az utóbbi két hónap áremelkedési adatai azonban már jelentősen meghaladják a központi bank egyébként viszonylag magas*
Európában ez viszonylag magasnak számít, az Európai Központi Bank például két százalék körüli inflációs célt fogalmaz meg.
, három százalékos inflációs célját, sőt a januári adat a plusz/mínusz egy százalékpontos toleranciasávon is kívül esik.
Az inflációs adat megjelenése után háttérbeszélgetést tartott Nagy Márton MNB-alelnök. A Portfolio tudósítása szerint azt mondta, hogy a jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon; „a jegybank nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket”.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az infláció márciusra visszatérhet a jegybanki toleranciasávba, az MNB mindenesetre márciusban értékeli alaposan az inflációs képet, és akkor határozza meg további lépések szükségességét.
