A vagyonadónál sok kiskapura gondolt a kormány, a katánál a főbejáratot nyitja ki

Magyar Péter bejelentése alapján a kormány 2027. január elsejétől bevezeti a vagyonadót, és úgy módosítja a katás adózást, hogy sokkal többen vehessék igénybe a kedvező adózási formát.

• A részleteket kedden hozta nyilvánosságra a miniszterelnök, a Pénzügyminisztérium pedig társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vonatkozó törvénytervezeteket.

Előzmények: a vagyonadó bevezetése és a kisadózó vállalkozások tételes adójára (kata) vonatkozó szabályok lazítása a Tisza fontos kampányígérete volt.

• A katát 2021-ben és 2022-ben szigorította jelentősen a Fidesz-kormány. A lépést a bújtatott munkaviszony és az adóelkerülés visszaszorításával indokolták. Az intézkedés ellen nagyon sokan tiltakoztak.
• Az akkori módosítások miatt a 460 ezer katásból 320 ezren váltottak más vállalkozói adózásra, és nagyjából 50 ezer vállalkozás meg is szűnt, tehát sokan lehettek azok is, akik munkaviszonyba tértek vissza.

Mi várható? Az új kata főállásban 100 ezer, mellékállásban pedig havi 50 ezer forint lesz, azaz magasabb, mint eddig. Az éves bevételi határt is megemelik 18 millió forintról 22 millióra.

• Ugyancsak fontos változás, hogy cégeknek és szervezeteknek is lehet majd számlázni. Az ilyen bevétel után 15 százalékos adó terheli a vállalkozót, amelybe a befizetett tételes kata beszámít.

Reakciók: a vagyonadó esetében a Pénzügyminisztérium nagyon részletes tervvel állt elő arról, kinek és hogyan, mi után kell befizetnie az adót. Látszik, hogy a törvényalkotók igyekeztek minél több kiskaput bezárni.

• A G7-nek több érintett is arról beszélt, hogy a jogszabály első ránézésre is nagyon átgondoltnak és alaposnak tűnik.

Felülnézet: azt eddig is lehetett tudni, hogy a Tisza az egymilliárd forint feletti vagyon után 1 százalék adót vetne ki, ám a tervezet egy újdonságot is tartalmaz: 100 milliárdos vagyon fölött nem 1, hanem 1,5 százalék lesz az adó.

• A belföldi illetőségű adóalanyok teljes vagyona után ki kell fizetni a vagyonadót, így ingatlanokra, céges részesedésekre, illetve egyéb befektetésekre és bizonyos ingóságokra is.
• A külföldi illetőségű adóalanyok a Magyarországon tartott ingatlanjuk és céges részesedésük alapján fizetnek vagyonadót, vagyis kevesebb dolog után, mint a belföldiek.

• A tervezet részletes, képletekkel is ellátott magyarázatot ad arra, hogyan kell meghatározni, mekkora az adóköteles vagyon. Ez alapján az adóalanyoknak maguknak kell kiszámolniuk a vagyonukat.

Tágabb kontextus: a vagyonadó bevezetése kapcsán nemzetközi szinten és itthon is az egyik leggyakrabban hangoztatott ellenérv, hogy az érintettek elköltözhetnek az adónemet bevezető országokból.

• Itthon ezt a kormány úgy kezelné, hogy az adót költözés után is fizetni kellene. Csak akkor szűnne meg az adófizetési kötelesség, ha az alany már legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él.

Számokban: a vagyonadóról Magyar Péter nyáron azt mondta, hogy attól 300–600 milliárd forintos bevételt várnak. A szakértői becslések is hasonló sávban, 150 és 600 milliárd forint között szórnak.

• A kata esetében pedig arra számít a kormány, hogy jóval több mint 100 ezer új kisvállalkozó választhatja majd az adózási formát.

(A cikk eredetileg a G7 szombati hírlevelében jelent meg, amelyre itt lehet feliratkozni.)