A Temu ellen derül ki igazán, mennyit érnek az új uniós szabályok
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Már egy éve formálják az ágazatot az új digitális piaci szabályok, amelyeket most a kínai e-kereskedelmi behemót ellen vet be az Európai Bizottság.
Az Európai Unió nagy lépést tett az online piaci szereplők szabályozása terén, amikor elfogadta a digitális piacokról (Digitális piaci törvény, DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendeletet (Digitális szolgáltatási törvény, DSA).
Bár a mozaikszavak sokaknak idegenek, a piaci szereplők lassan egy éve ezzel kelnek és fekszenek. A szabályozások célja, hogy minden digitális vállalat számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek, különösen a nagy technológiai platformokkal szemben, amelyek eddig óriási piaci fölénnyel rendelkeztek.
Az újdonságok a mindennapi felhasználókat is érintik, a piaci szereplők számára pedig némi pluszköltséggel jár a szabályozás betartása, de aki nem így jár el, komoly pénzbírságra számíthat. Nem kizárt, hogy ezzel szembesül a közeljövőben a Temu, amely ellen az Európai Bizottság a DSA feltételezett megsértése miatt indított eljárást.
A gyanú szerint a kínai e-kereskedelmi óriás olyan területeken hághatta át a szabályokat, mint az illegális termékek értékesítése, potenciálisan függőséget okozó felhasználói felület kialakítása, a termékajánlási rendszer, valamint az adatok hozzáférhetővé tétele kutatók számára. A vizsgálat természetesen nem jelenti azt, hogy biztosan elmarasztalással zárul a folyamat, de ha igen, a bírság akár a Temu globális árbevételének 6 százalékát is elérheti.
Az új törvény lényege
A digitális piacról, illetve a digitális szolgáltatásokról szóló törvényről először 2021-ben lehetett hallani az Európai Parlamentben.
Ekkor még szinte esélytelennek tűnt, hogy biztosíthatók az egyenlő versenyfeltételek, de a javaslattevők, a dán szociáldemokrata Christel Schaldemose és a német kereszténydemokrata Andreas Schwab végigvitte a jogalkotást, mondván, épp elég technológiai nagyvállalat élt vissza piaci előnyével az elmúlt években ahhoz, hogy új határvonalakat húzzanak, és a kisebb cégek számára igazságosabb versenyt teremtsenek a növekedéshez.
A DMA 2023. június 25-től alkalmazandó, míg a DSA teljes mértékben 2024 februárjától. Az előírások betartása azonban csak mára vált teljessé, és mostantól büntethetők jelentős összegekkel az új szabályokat megszegő cégek.
A DSA egyik hozadéka, hogy a nagy online platformok átláthatóbbá váltak, és már kevésbé képesek visszaélni az előnyükkel, mint korábban. Ez közvetlen módon védi a fogyasztókat
– monda Christel Schaldemose, aki szerint mára sikerült létrehozni egy olyan szabályozást, amely biztonságosabb, igazságosabb és átláthatóbb működést biztosít az uniós polgárok számára.
Hogyan érinti ez a magyar cégeket?
Ami a hazai nagyhalakat illeti, a Vodafone, a 4iG vagy a Magyar Telekom eddig jelentős piaci fölényt élveztek a kisebb szolgáltatókkal szemben, és az is kérdéses volt, hogy mikor fogják teljesen száműzni a kisebb versenytársakat. Andreas Schwab szerint erre már nem sok esély van.
A DMA-nak és a DSA-nak köszönhetően a nagy techcégek nem építhetik tovább saját piaci dominanciájukat szabályozás nélkül. A kisebb vállalatok számára most végre egyenlő versenyfeltételek lesznek.
Ez azt jelenti, hogy a magyar piacon működő kisebb vállalatok, startupok és új belépők végre olyan szabályok mellett működhetnek, amelyek megakadályozzák, hogy a nagyok elnyomják őket. Az új törvény például megtiltja, hogy a nagy technológiai platformok kötelezzék a kisebb vállalatokat, hogy csak az ő szolgáltatásaikat használják, vagy hogy előnyben részesítsék saját termékeiket a keresési találatokban.
Emellett nem tilthatják a felhasználóiknak, hogy harmadik féltől származó alkalmazásokat használjanak, valamint korlátozottan gyűjthetnek adatokat a fogyasztókról.
A világ vezető digitális szolgáltatói is arra kényszerülnek, hogy együttműködőbbek legyenek a versenytársakkal.
Például a kapuőr szerepet betöltő platformoknak – mint a keresőmotorok vagy a közösségimédia-szolgáltatások (Facebook/Meta, Google) – lehetővé kell tenniük más cégek számára, hogy hozzáférjenek az általuk generált adatokhoz, illetve korlátozzák a saját termékeik előnyben részesítését.
Ami pedig a másik oldalt illeti, a kisebb digitális vállalatoknak több lehetőségük lesz arra, hogy mindentől függetlenül a nagy platformokon is hirdethessék szolgáltatásukat. A törvények ugyanis megakadályozzák, hogy a nagy platformok kizárják vagy hátrányos helyzetbe hozzák a kisebb versenytársakat a hirdetési piacon.
Mit szólnak ehhez a nagyok?
A Vodafone látszólag pozitívan fogadta a szabályozást, és arra hivatkozott, hogy mivel fontosnak tartja az átláthatóságot és a felhasználók védelmét, csak jól jött neki a törvénymódosítás. De a nyilatkozatból kiderült az is, hogy van félnivalójuk, szeretnék ugyanis elkerülni a túlzott felelősségi kötelezettségeket, amelyek a felhasználók hibáiból adódnak.
Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója arról beszélt, hogy a szabályozások betartása mellett fontosnak tartják a kiberbiztonság erősítését is.
Felhasználói szemmel
A felhasználók szempontjából a legnagyobb változás az online vásárlás, a közösségi média és az adatbiztonság terén jelentkezik. A felhasználók most több választási lehetőséget élvezhetnek, hiszen a kisebb szolgáltatók is nagyobb térhez jutnak. Nézzünk egy példát.
A magyar alapítású Szallas.hu vagy más kisebb, helyi szállásfoglaló oldalak ma több eséllyel jelennek meg a keresési találatok közötti első helyeken, mivel
az új szabályozás megtiltja a nagy platformoknak, hogy előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a keresési eredményeknél.
Korábban az volt a helyzet, hogy például ha a Google keresőjében kerestünk szállást, gyakran a Google saját utazási oldala ugrott fel elsőként, most viszont többnyire a kisebb platformok vannak ezen a helyen, mint a már említett Szallas.hu.
Tehát, amikor szállást keresünk, több lehetőségünk van kisebb, helyi szolgáltatások közül választani, amelyek kedvezőbb árakat adhatnak. Ugyanez igaz minden további digitális szolgálatatóra, legyen szó internet-, mobilszolgáltatóról vagy bármilyen online piactérről.
Temu és a többiek
Az új szabályozás tehát rákényszerítheti a nagyvállalatokat, hogy javítsák szolgáltatásaik minőségét, mivel nem tudják kizárni a kisebb versenytársakat a piacról. Vélhetően ez jobb ár-érték arányt, innovatívabb megoldásokat és jobb fogyasztói élményt eredményezhet.
Ugyanakkor még túl kevés idő telt el a szabály bevezetése óta ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük: egyenlőek lettek a versenyfeltételek az online piacon. Ugyanakkor ha megnézzük, hogy milyen digitális szolgáltatói hirdetésekkel találkoztunk az elmúlt időszakban, akkor láthatjuk, hogy valóban nagyobb lett a szórás.
Ami pedig a vállalkozói oldalt illeti, idehaza is sokan várják, hogy mire jut az Európai Bizottság azzal a Temuval szemben, amely elementáris erővel tört be a magyar e-kereskedelmi piacra, és még olyan szakosodott oldalaknál is érzik a forgalomelszívó hatását, mint a Meska online kézműves piactér.
