Egy sűrű napon a parlament alkotmányba véste a szuverenitásvédelmet
Mintegy fél évvel az önkormányzati választások előtt módosították a fővárosi választási rendszert is.
December 12-én bő 20 előterjesztés összegző vitái után mintegy kéttucat, számos kétharmados javaslatról döntött a parlament. Egyebek mellett tizenkettedszer módosították az Alaptörvényt. Lényeg és részletek a három legfontosabb témában:
Listás Fővárosi Közgyűlés
A – jelenleg ellenzéki vezetésű – Fővárosi Közgyűlésbe ezentúl listán választott képviselők kerülnek be.
- A Mi Hazánktól indult javaslatokkal hozzányúltak a választási rendszerhez: egyrészt arányosabb országgyűlési választási rendszer kialakítására kérték a kormányt, másrészt még a jövő évi önkormányzati választás előtt módosul a fővárosi választási rendszer. Az előbbit végül nem szavazta meg a fideszes többség.
- A Fővárosi Közgyűlésbe eddig a kerületi polgármesterek automatikusan kerültek be, ezután viszont 32 listán választott képviselő alkotja majd a testületet.
Szuverenitásvédelmi Hivatal
Alaptörvénybe írták a szuverenitásvédelmet és létrehoztak erre egy nagy hatalmú hivatalt.
- Tizenkettedszer módosították az Alaptörvényt, hogy beleírják az „alkotmányos önazonosság” védelmének feladatát. A „nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvényjavaslat autonóm államigazgatási szervként alkotja meg és igen széles jogkörökkel ruházza fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, aminek célja a külföldi beavatkozások kivizsgálása. A szöveg szerint nemcsak a választásokba, hanem „állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba” való beavatkozást is vizsgálhatna a hivatal.
- A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök által hat évre kinevezett hivatalvezetőt mentelmi jog illeti meg, ahogy a képviselőket.
- Az Európai Tanács emberi jogi biztosának állásfoglalása szerint a hivatal jelentős kockázatot rejt az emberi jogokra nézve.
Új vendégmunkásszabályok
Kis mértékben szigorítják a külföldi munkavállalókra vonatkozó szabályokat.
- Részletek: az EU-n kívüli munkavállalók foglalkoztatását is szabályozó törvénytervezet egyebek mellett például minden esetben legfeljebb három évben maximálná az itthon alkalmazott vendégmunkások tartózkodási idejét, és a foglalkoztatók számára megfizetendő új díjakat és bürokratikus terheket ír elő, ami drágítani fogja a vendégmunkások hazai alkalmazását.
- Ugyanakkor a külföldi vengédmunkásokra midenképpen hatalmas szüksége van a magyar gazdaságnak, így a lépés inkább politikai indíttatású: a közelmúltban több ellenzéki párt próbált a vendégmunkásokkal fogást találni a Fideszen.
