Bekerítették Gázavárost az izraeliek, de mi lesz a Hamász kifüstölése után?
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Egy idei felmérés eredményei arra utalnak, hogy nem lenne reménytelen vállalkozás egy másik palesztin szervezetre bízni a terület kormányzását.
A korábbi kivárás és óvatos kezdetek után mostanra világosan kirajzolódott az izraeli hadsereg első célja a gázai hadműveletekkel: csapataik bekerítették az övezet északi részén lévő Gázavárost, ahol feltételezéseik szerint az október 7-i, 1400 áldozatot követelő terrortámadást elkövető Hamász katonai képességeinek nagyobb része összpontosul. Az izraeli vezérkari főnök már csütörtökön arról beszélt, hogy csapataik a településen belül is közelharcban állnak az ellenséggel.
https://twitter.com/War_Mapper/status/1720154499619135581
A harcok óriási emberveszteséggel járnak, a gázai (tehát a Hamász által vezetett) hatóságok szerint csütörtökig legalább 8796 ember, köztük 3648 gyerek halt meg az izraeli csapásokban. Az izraeli hadsereg a vezérkari főnök szerint 18 embert vesztett az övezeten belül, szintén csütörtökig. (Ez a halottak száma, a sebesülteké ennél minden bizonnyal jóval magasabb.)
Bár még nagyon messze van a katonai műveletek vége, mégis egyre fontosabb kérdés, hogy ha sikerül szétzúznia Izraelnek a Hamászt, milyen tervei vannak a kormányzás helyreállítására a Gázai övezetben. A Council on Foreign Relations amerikai külpolitikai agytröszt szenior elemzője, Max Boot szerint, ha Izrael azt a taktikát követi, mint korábban – erőteljes katonai fellépést követően kivonul a területről –, akkor a Hamász a romokon újra tudja építeni magát. Viszont Izrael 2005-ben önként vonta ki a csapatait Gázából, és kicsi az esély arra, hogy újból megszállás alá akarja venni.
Meddig ér a Hamasz gyökere?
Az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy mekkora a Hamász tényleges támogatottsága Gázában, illetve általában a palesztinok körében. Idén nyáron, tehát még bőven az októberi támadás előtt a Conrad Adenauer Intézet palesztinai szervezete egy 1200 fős közvélemény-kutatásban kérdezte a Gázában és Ciszjordániában élő palesztinokat különböző témákról. Olyan kérdéseket érintettek, mint például, hogy kik a felelősek a palesztinok jelenlegi helyzetéért, mit gondolnak Izrael későbbi sorsáról, melyik pártot támogatják. A felmérés a Nakba (a palesztin gyásznap, Izrael megalakulásának napja, amikor tömegével telepítették ki a palesztinokat lakóhelyeikről) 75. évfordulója alkalmából készült.
A felmérés adatai szerint a két legtámogatottabb szereplő a Ciszjordánia palesztin területein kormányzó Fatah és a Gázát uraló Hamász. A köztük lévő feszültség polgárháborúig fajult 2006-ban, amikor a Hamász elűzte a Fataht Gázából. A felmérésből kiderül, hogy bár a két csoport a legnépszerűbb, a válaszadók több mint harmada egyiket sem választaná.
Potenciálisan a felmérés eredményeit is befolyásolhatja – ha nem bíznak az anonimitásában –, hogy a válaszadók többsége nem merné nyíltan kritizálni a Palesztin Nemzeti Hatóságot vagy a Hamászt. Szerintük van félnivalója annak, aki ezt megteszi – a Hamásztól kicsit jobban tartanak, de az előbbi sincs nagyon lemaradva.
A különböző fegyveres alakulatok is inkább szimpatikusak voltak a válaszadóknak. Ciszjordániában több ilyen egység is alakult, ezek nem a Palesztin Nemzeti Hatóság égisze alatt működnek, és más hivatalos szervezetnek sem részei. A válaszadók nagy része támogatja az ilyen csapatok létrejöttét: 71 százalék mondta, hogy kívánatosnak tartja, 23 százalék ellenezte.
Annak ellenére, hogy nemcsak a fegyveres csapatok számának bővülését, de az izraeliek ellen végrehajtott támadásokat is helyeselték, a konfliktus megoldását pedig a fegyveres akcióban látják, a válaszadók 45 százaléka nem számít arra, hogy a helyzet egy újabb intifádáig (népfelkelésig) fajul majd.
