Már Putyint is nyugtalanítja, hogy egyre nagyobb gondok vannak az orosz folyami logisztikával
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Kedvező körülmények között majdnem olyan sok árut visznek az orosz folyami hajók és uszályok, mint a közúti, vasúti és légi fuvarozás együtt. De egyre ritkábbak a kedvező körülmények.
A Krími híd elleni hétfői támadás kapcsán sok szó esett az orosz logisztika sérülékenységéről, de ebben az esetben kedvező számukra, hogy katonai szállító-ellátó rendszerük alapvetően vasúti alapú – a vasúti hidat ugyanis most (a tavaly őszivel ellentétben) nem érintette támadás.
Kevesebb figyelem irányul az orosz folyami szállítmányozásra, pedig ennek óriási a gazdasági jelentősége. Igaz, a katonai kisebb: az orosz haderő a Kaszpi-tengeri flottilla néhány hajóját vezényelte át az Azovi-tengerre, a Volga-Don-csatorna korlátozott áteresztőképessége miatt azonban ezt csak kisebbekkel tudta megtenni.
Gazdaságilag azért is van jelentősége a belföldi vízi utaknak Oroszországban, mert az ország nagy területén fejletlen a közúti és vasúti infrastruktúra, így a hajózásra alkalmas időszakban a belvízi hajózás az összes többi szállítási mód teljesítménye 80 százalékának megfelelő árumennyiséget továbbít. Ezt azonban egyre több tényező fenyegeti a Jamestown Alapítvány által – sok orosz forrás felhasználásával – készített cikk szerint.
A teljesítményt az éghajlat két oldalról is korlátozza: az elégtelen jégtörő kapacitás miatt még az említett Volga-Don-csatorna sem használható évente nagyjából három hónapig, északabbra pedig természetesen még hosszabb ez az időszak. Az éghajlat változása enyhít ezen a problémán, ám cserébe kiszámíthatatlanabb lesz a vízjárás, egyre gyakoribbak az olyan időszakok, amikor az alacsony vízállás miatt nem – vagy csak csökkentett terheléssel – lehet hajózni. Ezt a problémát súlyosbítja a folyópartok mentén tömörülő lakosság növekvő vízfelhasználása, és az, hogy a kotrásra fordítható források hiánya miatt egyre több vízi útra jellemző az iszaposodás.
A gondokat fokozza, hogy az orosz belvízi hajók szinte kizárólag még a szovjet korszakban épültek, így elöregedettek, és egyre kevésbé felelnek meg a változó körülményeknek. Ráadásul a szovjet korszakot túlélő belvízi hajók, uszályok 30 százalékát kiselejtezték, szétbontották az utóbbi évtizedben.
A problémákra Vlagyimir Putyin is felhívta a figyelmet június végén, az orosz elnök szerint rendszerszintű fontosságú területről van szó. Ezért garantálni kell a merülési mélységet, főként a legfontosabb belvízi útvonalakon, és új hajókat, uszályokat kell építeni – adta ki az ukázt. Erre egy 2035-ig tartó program szolgál, de a vízi járművek felét már 2027-ig át kell adni.
Szakemberek szerint az új hajókkal és a vízi utak kotrásával meg lehetne háromszorozni az orosz belvízi szállítás teljesítményét, ám sokan szkeptikusak a tervek megvalósításával kapcsolatban. Belvízi hajóépítésre már 2016-tól is volt egy program, ám abból nem sok minden valósult meg. Ami pedig a kotrást illeti, az oroszoknak nemrég Kínától és Irántól kellett segítséget kérniük néhány vízi út mélyítéséhez.
A 101 kilométer hosszú Volga-Don-csatorna egyébként az orosz-iráni kereskedelemben is egyre fontosabb szerepet játszik, ennek a korszerűsítésére tavaly év végi hírek szerint egy egymilliárd dollárnak megfelelő összegű programot indítottak az oroszok. Jelenleg a csatorna egyes részeinek sekélysége miatt csak nagyjából háromezer tonna árut szállító hajók használhatják ezt a vízi utat, de ha megvalósulna a korszerűsítés, akkor ez a kétszeresére emelkedne.
