Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
De hogy miért hiúsulna meg az indulás, azt nem részletezi a törvénytervezet.
Ha július 1-én valamiért nem lépne hatályba a törvényi úton a következő 35 évre biztosított Mol-monopólium a hulladékgazdálkos területén, kártérítés jár a cégnek – mondja ki egy friss rendelettervezet.
Mi történik? A kormány pár tolvonással megszűntette a versenyt a vállalati hulladékelszállítás és -gazdálkodás területén, és 35 évre odaadta a feladatot egy koncesszió formájában a Mol Nyrt. által alapított MOHU Mol Zrt.-nek. A MOHU-nak július 1-én kell elfoglalnia pozícióját, akkor lép hatályba a fenti törvény. A mostani, „társadalmi egyeztetésre” bocsátott rendelettervezet lényegében büntetést helyez kilátásba azon partnerek felé, amelyek nem érvényesítik a MOHU-koncessziót. A kártalanítást a Mol kérheti 2025 végéig.
- A rendelettervezetben nem szerepel, miért hiúsulhatna meg a július 1-i start. Ugyanakkor árulkodó, hogy június elején a vállalatok még nem tudták, milyen feltételek mellett szállítják majd el tőlük a hulladékot, és az eddigi átvételi árakhoz képest milyen feltételekkel számolhatnak, – illetve hogy hajlandó lesz-e Mol fizetni a piacon értékes nyersanyagnak számító papírért, fémért vagy más hulladékért.
- (FRISSÍTÉS: Korábban a Szabad Európára hivatkozva azt írtuk hogy a Budapesti Közművek még nem szerződött le a Mollal. Később azonban a társaság azt közölte a G7-tel, hogy a BKM már leszerződött a Mol-lal, két szerződés, „valamint a meglévő jogszabályokra támaszkodó egyéb jogviszonyok biztosítják azt, hogy Budapesten a hulladék elszállítás és kezelés az eddig megszokott módon zavartalanul folytatódik 2023. július 1-je után is.”)
A hazai lakossági és vállatai hulladékgaldálkodást feje tetejére állító lépéssel, vagyis a hulladékkoncesszióval sok ezer milliárdos bevételheuz jut a legnagyobb magyar cég egy monoplizált piacon: a gyártóknak, forgalmazóknak pedig nincsen választási lehetőségük, csak a MOHU viheti el a hulladékukat, holott eddig mintegy háromezer hulladékhasznosítással foglalkozó cég lényegében a szabad piac elvei szerint tettek ajánlatokat a cégeknek a hulladék elszállítására és az újrahasznosításra. Erre a feladatra nem jelentkezett más, csak a Mol.
- A most megszüntetett versenynek volt a következménye az is, hogy az EU-átlag felett volt Magyarországon a hulladék-újrahasznosítási ráta.
- A 24.hu cikke után törvénybe iktatták még azt is, hogy a Mol-nak nem kell engedély a hulladékbizniszhez, elég, ha az alvállalkozók rendelkeznek vele.
- A teljes folyamatot a Szabad Európa követte közelről.
árbevételt tekintve az ország legnagyobb vállalatának számító Mol az eddigi információk alapján nem igazán ad hozzá a hulladékgazdálkodás hatékonyságához. A 35 évre alig 185 milliárd forintos beruházási kötelezettséget vállalt – ez évente alig több 5 milliárd forintnál. A MOHU nem épített ki saját kapacitásokat, az eddig is működő vállalkozásokat használja alvállalkozóként, tehát ugyanazok fogják a hulladék begyűjtését és újrahasznosítását intézni, mint eddig is, csak mindezért az eddigi termékdíjhoz képest háromszor többet kell fizetni a vállalkozóknak és végső soron a fogyasztóknak.
- Az új szabályozásban a MOHU-hoz folyik be az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségből származó díj befizetéséből bevétel, ami várhatóan éves szinten 240 milliárd forint lehet majd. Ezzel a díjjal a gyártó a termékéből keletkező hulladék ártalmatlanítását fizeti meg.
A hulladékkezelés a harmadik olyan terület, amit a Fidesz koncesszió keretében ad oda baráti vállalkozásoknak. Az első a szerencsejáték volt, ezt követte a Szíjj Lászlónak és Mészáros Lőrincnek várhatóan 13 ezer milliárd forint bevételt hozó autópálya-koncesszió.
