Mi ez az ipari rezsicsökkentés, és hogy csökkenhet ettől az infláció?

Maximálja a vállalati áramárakat a kormányzat. Ezzel egy több mint fél évtizedes, de eddig soha meg nem valósított tervet porol le a kabinet. Az árplafon csak egy meghatározott körre vonatkozik, és 40 milliárd forintjába kerül az államnak. A cél az infláció csökkentése, kérdés azonban, hogy ez mennyire reális.

Mi történt? Ársapkát vezet be a kormányzat a vállalati villamosenergia-piacon – jelentette be Gulyás Gergely hétfőn a kormányinfón. Az intézkedés nem vonatkozik mindenkire: a feldolgozóipari illetve a szállítmányozó és logisztikai cégek, valamint a szálláskiadással foglalkozók kaphatják a jövőben a szerződéses díjaiknál olcsóbban az áramot.

• Az árplafonra azért van szükség a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, mert a hazai vállalkozásoknak továbbra is az energiaárak, és ezen belül is az áramdíjak okozzák a legnagyobb problémát. Sok vállalat ugyanis tavaly ősszel rendkívül magas szinten fixálta az idei árat, így hiába lett olcsóbb az áram, most is nagyon drágán kapják.
• Cserébe a kormány azt várja, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásaikat és az év hátralévő részében ne emeljék az árakat. Utóbbit Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja ellenőrizni.

: a vállalati áramár felső korlátja 200 euró lesz megawattóránként. Ez jelenlegi árfolyamon 75 forint/kilowattórás árat jelent. A kedvezményes lakossági díj 36, a tavaly nyáron megemelt tarifa pedig 70 forint. Ezekben azonban az áfa, és az áram eljuttatásának díja is benne van. Konkrétan az áramért a lakosság az átlagfogyasztásig 5, afölött 32 forintot fizet, így ezekhez képest még a 75 is sok.

• A kormány információi szerint ötből négy vállalat rögzítette be a tavalyi magas szinten az árakat. A G7-nek nyilatkozó szakértő szerint ez reális számnak tűnik, a képet azonban árnyalja, hogy ezek főleg kisebb cégek lehetnek, a nagyobb vállalatoknál gyakoribban a tőzsdei jegyzéseket követő árazás. Így a tényleges fogyasztásban sokkal kisebb lehet a fixált áron értékesített áram aránya.
• Gulyás Gergely azt mondta, hogy a cégek harmada kapja most 320 euró/megawattóra feletti áron az áramot, és az átlag is meghaladja a 250 eurót. Az árplafon így valóban sok cég számára könyebbséget jelenthet.

: úgy tudjuk, hogy az intézkedés nem okozott komolyabb meglepetést a villamosenergia-szektorban. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanis már múlt héten beszélt egy ilyen forgatókönyvről.

• Emellett az energiahivatalnál is készültek a lépésre. Az elmúlt hónapokban állítólag kifejezetten nagy mennyiségben kértek be adatokat a cégektől, az előző héten pedig néhány vállalat képviselőjével kormányzati szinten is egyeztettek.

: Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke a G7 kérdésére elmondta: maga az árfixálás nem ördögtől való, ilyenre más országokban is sor került, a kérdés az, hogy az érintett kereskedőcégeket kompenzálja-e valahogyan a kormányzat.

• A kereskedők ugyanis a Gulyás Gergely által említett rögzített áras szerződéseken sem keresnek vagyonokat. Az ilyen megállapodásoknál ők is fix áron lekötik előre a beszerzéseket*

  A szakmában ezt úgy mondják, hogy nem tartanak nyitott pozíciókat, az eladásaikat lefedezik vásárlásokkal.

  . Így a haszon sem elsősorban náluk csapódik le, amit jól jelez, hogy bár pozíciójuk javult az energiapiaci káoszban, de többségük tavaly is vagy veszteséget, vagy csak minimális nyereséget termelt.
• Részleteket szokás szerint egyelőre nem tudni a szabályozásról, de úgy tűnik, hogy a cégek számíthatnak kompenzációra. Legalábbis Gulyás Gergely azt mondta, hogy az ársapka bevezetése a költségvetésnek 40 milliárd forint kiadást jelent majd.

A legfontosabb kérdés, hogy az intézkedés mennyire válthatja be a hozzá fűzött reményeket, azaz csökkenthető-e vele érdemben az infláció. Ebből a szempontból az lesz a kulcs, hogy a kormányzat hogyan képzeli az érintett vállalatoknál az árak szinten tartását, illetve annak ellenőrzését.

• Az érintettek figyelmét már az első pillanatban sem kerülte el, hogy a szabályozásba bevont ágazatok közül a turizmusban és a logisztikában is jelentős a kormányközeli üzleti körök érdekeltsége. A szabályozás ezeknél a szektoroknál is abszolút indokolható, de a képet árnyalja a NER-es üzleti kötődés.