Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Az osztrák főváros részletes adatokkal segíti azokat, akik vállalkozni szeretnének. Mert egy okos városnak ez is a része.
Bár a kamatokra kivetett új adó miatt jelenleg aktuálisabb egy bankszámla nyitása Bécsben, mint egy cukrászdáé, sokan emlékezhetnek még, hogy az 2004-es európai uniós csatlakozás előtt ezzel az elhíresült kérdéssel – „Nyithatok cukrászdát Bécsben?” – szólították meg a magyarokat. Aki mostanáig várt a bécsi cukrászvállalkozással, annak viszont sokkal könnyebb dolga van, mint 20 évvel ezelőtt, a digitalizáció hajnalán lett volna. Ma már az internet segítségével pár perc alatt megtalálható az ideális helyszín, az adatalapú szolgáltatás pedig segíti a versenytárselemzést, megtudható a környéken lakók átlagjövedelme, szociodemográfiai összetétele.
Adatalapú okos megoldások nélkül nehezen lehet elképzelni egy modern várost, ahol a népsűrűség miatt rengeteg adat képződik a közlekedés, a városlakók interakciói nyomán, a közszolgáltatások igénybe vételekor és üzleti téren is. Bár vannak pozitív példák Budapesten is, van még hova fejlődni. Havonta milliárdokat bukik a főváros azon, hogy nem megfelelően használja az adatait – mondta Ilyés Márton, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány vezetője a Smart Budapest Fórumon, hozzátéve, hogy az adatnak önmagában nincs értéke, az a használat, elemzés során keletkezik – az adat nem olaj, nem is ingatlan, így nem a használattal, hanem az idővel kopik.
Bécsre visszatérve: a városi kereskedelmi kamara oldala jelenleg több mint 20 ezer üzlethelységet tartalmaz, az adatbázis bérleti díj, méret, funkció, elhelyezkedés alapján is kereshető, és 67 ezer felhasználója van – mondta Silvia Spendier, az Osztrák Gazdasági Kamara helységgazdálkodási szolgáltatások vezetője a fórumon. Az ingatlankeresőt számos adatalapú szolgálatással egészítik ki, teljesen ingyenesen – ilyen a kiszemelt üzlethelyiség 500 méteres körzetének elemzése, a lakosság összetétele szerint (nem, kor, iskolai végzettség), a napi bejárókkal, ott dolgozókkal, diákokkal is kiegészítve, ha esetleg valaki napi menüben gondolkozna. Elérhetők továbbá vásárlóerővel kapcsolatos adatok az ott élők egy főre jutó jövedelme alapján, de feltérképezik a tervezetthez hasonló profilú üzletek elhelyezkedését, azaz a versenytársakat is. Mindezt közlekedési, parkolási, autómegosztással kapcsolatos adattokkal egészítik ki, a minél pontosabb előre tervezés érdekében.
Jönnek a parkolószenzorok
Forgalomszámláláshoz, az illegális parkolás visszaszorítására is használhatók az aszfaltba telepített, alig észrevehető okosszenzorok. Ezekkel Budapesten az V., a VII. és a XIII. kerületben, valamint Pécsen találkozhatnak a figyelmes járókelők – mondta Csicseri Márta, a parkoláshoz okosszenzorokat telepítő és üzemeltető Smart Lynx Kft. ügyvezetője. Minden szenzornak külön sim-kártyája van és egyetlen elemmel 4-5 évig elüzemelnek.
A szenzorokat nemcsak parkolóhelyek aktuális foglaltságának térképre rakásához lehet használni, hanem például a VII. kerületben az utóbbi években bevezetett forgalomcsillapítási intézkedések hatásának elemzéséhez is. Emellett hasznos egy-egy szenzort illegális parkolóhelyekre is elhelyezni, hogy a közelben lévő közterületes azonnal a helyszínre tudjon menni intézkedni. A jövőben alkalmasak lehetnek a lakossági engedélyes járművek automatikus azonosítására vagy az utcai e-autótöltők foglaltsági adatainak monitorozására, a szabálytalanul, töltési időn felül ott parkoló autók kiszűrésére is.
A valóban zöld vagyongazdálkodás
Egy másik vállalkozás, a Greehill a városi fákat célozta meg. Lézerszkennerrel és 360 fokos kamerával centiméter-pontos pontfelhőt készítenek a teljes városi környezetről, amihez autóval, drónnal vagy a parkokban egy golfkocsihoz hasonló járművel készítik a helyszíni felvételeket. Erre aztán ráeresztik a mesterséges intelligenciát ami felismeri a fákat, és digitális másolatot készít róluk. Fekete Gyula, a cég társalapítója és CTO-ja szerint ezzel a városi faállomány eredményes fenntartásához és gondozásához szükséges adatokat nyernek, amit számos módon fel lehet használni.
Okosóvoda
Csiga Gergely, a XIII. kerület alpolgármestere a Vizafogó és a Meséskert tagóvodák bővítéséről és átalakításáról számolt be – a régi egyszintes panelóvodák helyére „humanizált”, passzív, esővizet gyűjtő, 21. századi igényeknek megfelelő óvodákat alakítottak ki. Jellemző az elszabaduló építőipari árakra, hogy a 2016-ban és 2019-ben átadott óvodák még kevesebb mint 1 milliárd forintból kijöttek, a jövőre elkészülő Gyöngyszem tagóvoda azonban már 2,9 milliárd forint lesz – igaz, ez lesz az ország első okosóvodája.
Budapesten ritkaságszámba megy, hogy parkká minősítettek át építési telkeket a kerületben. Bár a Vizafogón létesített ökopark esetében akár 5 milliárd forintot is kérhetett volna a kerület a telekért, mégis a park mellett döntött. Az 5000 négyzetméteres Thurzó park pedig magántulajdon is volt, egy murvás parkoló, amelyet az önkormányzat sikeresen kisajátított és szintén közparkot alakított ki.
A hosszú élet titka
Bár a nagyvárosok sokkal fenntarthatóbbak, például sokkal kevesebb az egy főre jutó energiafogyasztás, mint az elővárosok és a kistelepülések esetében, folyamatosan ürülnek ki: Budapesten 70 ezerrel kevesebben élnek 2002 óta, míg Érd lakossága 13 ezerrel nőtt Boros Tamás, az Egyensúly Intézet vezetője szerint.
Szerinte jelenleg a legnagyobb veszély a városokra a szuburbanizáció, amelyet a járvány és a home office terjedése is felgyorsított. A jobb életminőség, olcsóbb és nagyobb lakás, rendezettebb, tisztább, zöldebb környezet miatt költöznek sokan a kertvárosokba, ahonnan aztán akár napi szinten ingáznak. Azonban ezek egyfunkciós városok, alvóvárosok, ahol nincsen keveredés és nincsenek meg azok a találkozási pontok, az innováció, amiért a városok virágzanak – mondta. A nagyvárosok, megyeszékhelyek még fenntarthatóbbak is, mint a kertvárosok – Budapesten jóval kevesebb energiát, gázt és villanyt fogyasztanak egy főre vetítve, mint az agglomerácóban és a kistelepüléseken, ráadásul Budapesten 2-2,5 évvel tovább is élnek az országos átlagnál.
