Félünk az atomerőművektől, pedig a szénnel fűtés sokkal több ember haláláért felelős

A Karakter életre kel – találkozzunk a Trafóban! November 7-én irodalommal, filmmel, kortárs tánccal és koncerttel ünnepeljük a Karakter első születésnapját.

Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Program és jegyek

Egy nukleáris erőmű száz terawatt óra energia előállítása alatt átlagosan 3 halálesetet okoz beleértve a katasztrófák direkt és indirekt áldozatait

A nukleáris energiatermelést a nyugat-európai lakosság nagy része (országtól függően 40-60 százaléka) veszélyesnek tartja, derül ki egy tavaly novemberben végzett nagymintás felmérésből. Az USA-ban is hasonló a vélekedés az atomerőművekről: a lakosság 48 százaléka tartotta veszélyesnek a megoldást 2021-ben.

Az eredmények nem meglepőek, hiszen a nukleáris energiáról negatív kép alakult ki a nyugati társadalmakban az elmúlt évtizedek alatt. Ennek az az oka, hogy legtöbbször csak akkor szerepelnek atomerőművek a médiában, amikor valamilyen probléma merül fel az üzemeltetésükkel kapcsolatban.

Kétségtelen, hogy okoztak tragikus eseményeket nukleáris erőművekben bekövetkező balesetek. Ilyen volt az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset vagy a 2011-ben történt fukusimai robbanás. Mindkettő komoly környezeti katasztrófával járt, hatásukat máig éreztetik. Azonban mindent összevetve kijelenthető, hogy a nukleáris energia biztonságosnak számít.

Az Economist cikke szerint még a szélerőművek is több halálesetet okoznak, és alig többért felelősek az atomreaktorok, mint a napelemfarmok. Az alábbi ábrán azt mutatjuk meg, hogy egy terawatt energia előállítása hány halálos áldozatot követelt átlagosan 1990 és 2014 között.

A fosszilis energiahordozók égetésével előállított áram nagyságrendekkel több halálesettel hozható összefüggésbe, mint a nukleáris erőművek. Ez nem meglepő eredmény, hiszen a globális légköri szennyezés 6-7 millió

halálos áldozatot szed évente, és ehhez adódhatnak még a globális felmelegedés áldozatai: a hőhullámokban és a megváltozott klíma miatt elhunytak is.

Egy nukleáris erőmű száz terawattóra energia előállítása során átlagosan 3 halálesetet okoz, beleértve a katasztrófák direkt és indirekt áldozatait és a munkahelyi baleseteket is. Ez kevesebb, mint a szélerőművek eredménye, amik ugyanennyi energia előállítása során 4 halálesetet okoznak átlagosan. A szélerőművek leggyakrabban azzal szedik áldozataikat, hogy repülők és helikopterek ütköznek nekik, illetve a telepítés során történnek balesetek.

Bár a nukleáris energiatermelés biztonságosnak mondható, még sok a kérdőjel a fűtőanyagok tárolása körül, ám a jelenlegi energiaválság miatt most ezek a hangok halkabbak lettek. Az EU-s kibocsátáscsökkentési célok és az orosz fosszilis energiahordozók kiváltása nehezen elképzelhető nukleáris erőművek nélkül.

Ezért is vitatkoznak a politikusok Németországban a nukleáris energia kivezetésének lassításán, és épít ismét atomerőműblokkot Anglia több mint 20 évvel a legutolsó atomerőmű üzembe helyezése után. Úgy tűnik, hogy a gazdaság elektrifikációja, az ukrajnai orosz agresszió és a relatív biztonságosság új lendületet adhat a nukleáris energiatermelésnek Európában.

Kövess minket Facebookon is!