Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Az oroszok továbbra is bizonytalanságban tartják Európát, senki sem tudja, újranyitják-e az Északi Áramlat 1 vezetéket.
Európa tűkön ülve várja, hogy az Északi Áramlat 1 gázvezeték karbantartási munkálatainak befejeztével vajon újraindul-e a szállítás Oroszországból. A munkálatok végét július 21-re ütemezték, tehát most csütörtökön lenne esedékes.
Az oroszok egyelőre mozdulatlanok: a július 18-i tranzitaukción, ahol az Ukrajnán keresztül futó gázvezetékek kapacitását lehet előre lefoglalni, a Gazprom nem kötött le extra mennyiséget, tehát úgy tűnik, nem készül arra, hogy ebből az irányból több gázt küldjön Európába (lenne még alkalma vásárolni, ha úgy döntene, ám a Bloomberg szerint ez egy szokatlan megoldás volna). Alapvetően a szudzsai vezetéken keresztül naponta 77,2 millió köbméter gázt tudnának küldeni az oroszok, ebből hetek óta csak 42 millió köbméter teljesül, bár Ukrajna többször kérte Oroszországot, hogy növeljék a szállítás mennyiségét. A kilátások borúsak, Németország és Franciaország is arra készül, hogy hiába végeznek az Északi Áramlat 1 karbantartásával, az oroszok visszatartják majd a szállításokat, ez pedig elemi erővel üti majd meg az európai gazdaságot. A Bloomberg információi szerint Németországban már hozzá kellett nyúlni a télre félretett gáztartalékokhoz, Magyarországon pedig az Orbán-kormány energia-veszélyhelyzetet vezetett be, emiatt pedig elkezdték szűkíteni a rezsicsökkentésre jogosult magyarok körét.
A múlt héten írtuk, hogy Putyin kormányzati tisztviselői előtt arról beszélt, hogy ha maradnak a szankciók, annak katasztrofális hatása lesz majd az energiapiacra. A Gazprom elnöke nemrégiben még direktebben fogalmazott: Alekszej Miller azt hangsúlyozta, hogy az új gazdasági struktúrát Moszkva fogja meghatározni. Ha Oroszország nem ad több gázt, az katasztrofális telet jelent Európának, és áramszüneteket, melegvíz-korlátozásokat, a termelés leállítását jósolta. „Ez lesz a legrosszabb tél 1945 óta” – mondta az állami kézben lévő Gazprom vezetője.
Mindeközben Európa energiaéhsége egyre nő: a hőhullámok – melyek miatt most az Egyesült Királyságban ritkaságszámba menő, 40 fokot is elérő napi rekordok dőlnek meg, Spanyolországban és Portugáliában pedig már több mint ezren haltak meg – tovább emelik az árakat, hiszen a forróságban mindenki igyekszik klimatizálni a lakását.
