Az unióban csak Észtországban drágultak a magyarországinál jobban az ingatlanok

A Karakter életre kel – találkozzunk a Trafóban! November 7-én irodalommal, filmmel, kortárs tánccal és koncerttel ünnepeljük a Karakter első születésnapját.

Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Program és jegyek

Az uniós adatsor látványos lehet magyar szempontból, de nem meglepő.

A lakbérek 2010 óta lassan, de egyenletesen, az ingatlanárak némi hullámzás után 2015 óta emelkednek meredeken az EU-ban.

Ha a 2010-es és a 2021 harmadik negyedévi átlagos ingatlanárakat hasonlítjuk össze, akkor kiderül, hogy a magyarországi ingatlanáraknál csak az észtországi lakásárak emelkedtek jobban: az észt emelkedés 141, a magyar közel 118 százalékos. A két említett ország mellett még Luxemburgban, Lettországban és Ausztriában haladták meg az árak a 2010-es árak dupláját, ahogy az az Eurostat grafikonján is látható.

Görögországban, Olaszországban, Cipruson és Spanyolországban csökkentek az ingatlanárak a 2010-es adatokhoz képest.

Mérsékeltebb, 50 százalék alatti volt a drágulás például Romániában, Franciaországban, Szlovéniában vagy Lengyelországban. A drágulás átlagos mértéke az EU-ban mintegy 40 százalék.

A lakbérek szintén Észtországban drágultak leginkább, de Magyarország ezen a listán is az élbolyban szerepel, a negyedik helyen.

A táblázat látványos lehet magyar szempontból, de nem meglepő. A magyar ingatlanárak 2014-ben kezdtek meredek emelkedésbe: a 2018-as első negyedévi átlagot és a 2015-ös átlagot összevetve a magyar áremelkedés volt a legnagyobb az EU-ban, és 2014 ótanegyedéves bontásban is szinte folyamatosan előzi az EU-átlagot.

A magyar ingatlandrágulást korábban alaposan körbejártuk, akkor további növekedést is valószínűnek tartottunk, és azt írtuk: nincs ingatlanpiaci buborék, a drágulás nem tűnik megalapozatlannak, ráadásul mivel a magyarok a vagyonuk több mint felét ingatlanban tartják, sokan jól is járhatnak vele.

Ugyanakkor a drágulás a fővárosban például még a bérek emelkedéséhez viszonyítva is mellbevágó: Budapesten hiába növekedett több mint másfélszeresére az átlagjövedelem 2013 és 2019 között, az abból megvásárolható négyzetméterek átlaga nagyjából megfeleződött ezidő alatt, mivel az átlagos négyzetméterár a 2013-ban tapasztalt 226 ezer forintos szintről 2019-re 627 ezer forintig futott fel. A megyeszékhelyeken ennyire nem volt drasztikus a helyzet, és 2020-ra a legtöbb nagyvárosban javultak a lakásvásárlók pozíciói.

Kövess minket Facebookon is!