Egy éven belül második nagy pofonját kapja Ózd, de a piacvezető jakuzzigyártó reményt jelent

A Karakter életre kel – találkozzunk a Trafóban! November 7-én irodalommal, filmmel, kortárs tánccal és koncerttel ünnepeljük a Karakter első születésnapját.

Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Program és jegyek

800 ember dolgozik az ózdi Johnson Electricnél, amelynek ma jelentették be a bezárását. Egy éve a másik nagy gyárral, az ABB-vel történt ugyanez.

A 2019-es önkormányzati választás után Ózd ellenzéki polgármestere, Janiczák Dávid egy Facebook-bejegyzésben reagált azokra a városban terjedő pletykákra, amelyek szerint be fog zárni a város két nagyfoglalkoztatója. A poszt alapján Janiczák személyesen kereste fel az ABB és a Johnson Electric igazgatóját, és mindketten azt mondták, hogy nem terveznek bezárást.

Azóta kevesebb mint másfél év telt el, mégis bejelentették mindkét gyár bezárását. A svájci hátterű gépipari vállalat, az Ózdon egykor 1200 embert foglalkoztató ABB-ről már pár hónappal később, tavaly februárban kiderült, hogy nem működteti tovább az üzemét. A 800 fős, elektromos motorokhoz kapcsolódó elektromechanikai alkatrészeket gyártó Johnson Electric pedig kedden jelentette be, hogy bezárja gyárát. A leépítéseket több lépcsőben, 2022 áprilisáig tervezik megvalósítani.

A Johnson Electric egy hongkongi központú cég, 61 éve alapították, és több mint 35 ezer embert foglalkoztat a világ 23 országában. A cégcsoport úgy került Magyarországra, hogy 2005-ben felvásárolt egy svájci vállalatot, a Saia-Burgess Holdingot, amelynek Ózdon működött az egyik gyára.

A Johnson Electricnek Hatvanban is van egy gyáregysége, illetve itt működik az európai szolgáltató központja is. A cégnek összesen mintegy 1100 alkalmazottja volt nyáron, amikor a legutóbbi beszámolóját leadta. A vállalat árbevétele az elmúlt három üzleti évben fokozatosan csökkent, a 2017-ben még 45 milliárd forintos forgalom 32 milliárd forintra esett vissza két év alatt.

A vállalat tavalyi beszámolója szerint az utolsó év árbevételének csökkenését az okozta, hogy az egyik kifutó termék helyét átvevő termék még az életciklusa elején jár. A júniusban leadott beszámolóban az is szerepelt, hogy a koronavírus-járvány miatt komoly, 15-30 százalékos termeléskiesést vártak a következő egy évre, bár a vállalatcsoportnak végül globálisan alig esett vissza a forgalma.

A Johnson Electric ózdi üzeme. Fotó: Vajda János/MTI
A Johnson Electric ózdi üzeme. Fotó: Vajda János/MTI

A cég a bezárásról szóló közleményében sem közvetlenül gazdasági okokkal indokolta a bezárást, hanem azzal, hogy átalakult a kereslet a termékeire, és a vevői egyre inkább a cég automatizált gyáraiban előállított termékeit részesítik előnyben. A gyár egyik dolgozója azt mondta nekem, hogy az elmúlt egy évben valóban érezhetően kevesebb volt a megrendelés.

A régóta tartó pletykák mellett szerinte abból is „talán sejteni lehetett” a gyár bezárását, hogy többször előfordult, hogy egyes sorokon nem volt gyártás. A kevesebb megrendelés miatt csökkentett óraszámmal is ment a gyár az állítása szerint. A cég létszáma korábban csökkenni kezdet, 2019-ben mintegy 300-zal esett az alkalmazottak száma*

Az üzleti éve 2020. március végén ért véget.

.

Azt mondta, a dolgozóknak kedd délelőtt jelentették be a gyár bezárását. „Nincs lincshangulat. Azt látom, hogy szomorúan ugyan, de elfogadják az emberek, végül is nem is nagyon tehetünk mást” – érzékeltette a benti hangulatot.

A 32 ezer lakosú Ózdon így egy éven belül két meghatározó munkahely is megszűnik. Miután bejelentették az ABB-gyár bezárását, több mint 700-zal megugrott az álláskeresők száma Ózdon, a januári 2100-ról áprilisban 2800-ra, bár ebben az első járványhullámnak is szerepe lehetett.

Az álláskeresők száma azonban azóta sem csökkent, továbbra is 2800 álláskeresőt tart nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Abban az elméleti esetben, ha a Johnson Electric egy mostani alkalmazottja sem találna munkát, Ózdon közel 18 százalékosra nőne a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez képest. Ez az arány egy éve, az ABB bezárása előtt még kevesebb mint 9 százalékos volt.

Reményt adhat ugyanakkor, hogy az ABB korábbi üzemére építve új egységet hoz létre az Európában piacvezető magyar jakuzzigyártó, a Wellis Zrt. (amelyről novemberben írtunk cégportrét). A 8,5 milliárdos fejlesztésből épülő üzemben áprilisban indulhat a próbagyártás, és 800 embernek adhat munkát (ami harmadával kevesebb, mint ahány embert az ABB foglalkoztatott). A Wellis egyik rövid távú célja, hogy az Egyesült Államokban a negyedik legnagyobb brand legyen az ágazatában.

Az ITM keddi közleményében azt írta, hogy ahogy a Wellis a kormány segítségével vásárolta meg az ABB ózdi telephelyét és a mellette fekvő üres telket, úgy most is segítenek az ózdiaknak. Riz Gábor, a térség fideszes parlamenti képviselője is bejelentette, hogy „az Innovációs és Technológiai Minisztériumban már meg is kezdődtek az egyeztetések annak érdekében, hogy mielőbb sikerüljön megtalálni azt a szakmai befektetőt, amely legoptimálisabb esetben egyben tartja a gyárat és továbbfoglalkoztatja a jelenlegi munkavállalókat.”

Kövess minket Facebookon is!