Egyértelmű az összefüggés a mentális zavarok és a csökkenő jövedelmek között

A Karakter életre kel – találkozzunk a Trafóban! November 7-én irodalommal, filmmel, kortárs tánccal és koncerttel ünnepeljük a Karakter első születésnapját.

Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Program és jegyek

Viszonylag egyszerű kezeléssel is jó eredményeket lehet elérni abban, hogy a mentális betegségek miatt ne növekedjen a társadalmi egyenlőtlenség.

Bár nagyon sok embert érint, mégis kevésbé kutatott téma, hogy milyen hatással vannak a mentális betegségek a jövedelmekre. Barbara Biasi és szerzőtársai annak jártak most utána, hogy mekkora bérhátrányt szenvednek azok, akiknél depressziót, bipoláris zavart vagy skizofréniát diagnosztizáltak.

Az már a szakirodalom számára sem rejtély, hogy a mentális zavarok erősen együtt mozognak a szegénységgel, mivel az alacsonyabb jövedelműek körében jóval nagyobb a valószínűsége a mentális betegségek kialakulásának. Biasiék azt kutatták, hogy minden más tényezőt figyelmen kívül hagyva hogyan változik azoknak a bére, akiknél mentális zavart diagnosztizálnak.

Már az átlaghoz viszonyítva is látszik, hogy jelentősen kevesebb ezeknek az embereknek a jövedelme, de mivel tudjuk, hogy a szegények körében arányaival többen küzdenek ilyen zavarokkal, ezért ez még önmagában nem jelenti, hogy a betegség miatt lenne alacsonyabb a jövedelmük.

A szerzők ezért dán adatokat vizsgálva (ahol a jövedelem, az egészségügyi adatok és a családi kapcsolatok is rendelkezésre állnak) összehasonlították a depresszióval, bipoláris zavarral vagy skizofréniával diagnosztizáltak jövedelmét a testvéreik jövedelmével. Ebből pedig az látszik, hogy a korábban észlelt bérhátrány szinte ugyanolyan mértékben jelentkezik. Tehát ezek az emberek nem a családi háttér vagy a társadalmi helyzet miatt, hanem egyértelműen a betegségük miatt keresnek kevesebbet.

Egy másik bizonyíték ugyanerre, hogy

a diagnosztizálás utáni időszakban csökken le jelentősen ezeknek az embereknek a jövedelme.

Bár már a diagnosztizálás előtt is némileg csökkenő trend látszik (ami valószínűleg azt jelzi, hogy ekkor jelentkeznek azok a tünetek, ami miatt orvoshoz fordulnak), amikor később megszületik a diagnózis, jóval drasztikusabb csökkenés látható, miután hivatalosan is betegeknek nyilvánítjták őket.

Végül az is kiderül a kutatásból, hogy a mentális zavarokkal élő emberek

nagyobb eséllyel kerülnek a jövedelem eloszlás legaljára,

függetlenül attól, hogy korábban mennyit kerestek vagy milyen családi hátterük van. Ugyanígy nagyobb eséllyel csökken le nullára a jövedelmük, vagyis kiesnek a munkaerőpiacról.

Jó hír viszont, hogy a vizsgált mentális zavarok részben már kezelhetőek a megfelelő terápiákkal. A bipoláris zavart hatékonyan enyhítheti a lítium, amit 1976-ban engedélyeztek is Dániában az ilyen zavarral küzdők kezelésére. A szerzők ezért megnézték, hogy van-e különbség az 1956 előttiek és a később születettek bérhátránya között. Akik ugyanis 1956-ban születtek, azok 20 évesek voltak, amikor a lítium kezelést engedélyezték, és ez az a kor, amikor általában felszínre kerülnek a mentális zavarok, így ők lehetnek azok, akik már kezdettől fogva megfelelő kezelést kaptak.

Egyértelműen megállapítható, hogy azoknál,

akik már hozzáférhettek a megfelelő kezeléshez sokkal kisebb hatása volt a bérekre a bipoláris zavar jelenlétének.

Harmadával csökkent a bérhátránya azoknak, akiknek rendelkezésre állt a lítium kezelés. Ugyanígy jelentősen csökkent az esélye, hogy a legalacsonyabb jövedelmi rétegbe kerüljenek vagy megszűnjön a jövedelmük. Ez a hatás erősebb azoknál, akiknek súlyosabbak a tüneteik.

Ezért fontos, hogy a megfelelő segítség mindenkinek biztosítva legyen, nem csak „fizikai” betegség, hanem mentális betegség esetén is. Jelenleg még nagyobb a szakadék a mentális betegségek kezeléséhez való hozzáférésben a szegények és a jómódúak között, mint a fizikai betegségek esetében. Pedig az eredmények alapján látszik, hogy ezek is nagy mértékben hozzájárulnak az emberek jólétének csökkenéséhez, így ugyanolyan fontos, hogy ezeket is megfelelően kezeljék.

Ráadásul a koronavírus járvány felerősíti a mentális betegségek kialakulását, a gazdasági válságon, a bizonytalanságon és a vírusfertőzés esetleges mellékhatásain keresztül, így most még fontosabb lenne, hogy figyeljünk azokra, akik segítségre szorulnak.

Kövess minket Facebookon is!