Átvette az uralmat a nap és a szél az új erőművek között
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Tavaly történt meg először, hogy az új erőműveken belül már a szél- és a napenergia került többségbe.
Tavaly történt meg először, hogy az új erőműveken belül már a szél- és a napenergia került többségbe – derül ki a Bloomberg energetikai kutatócégének adatsorából.
Eszerint 2019-ben világszerte 119 gigawatt naperőművi kapacitást telepítettek, amely az összes energiatermelő beruházás 45 százaléka, ha pedig a szelet is hozzávesszük, akkor arányuk a kétharmadot is meghaladja. 2010-ben az együttes részesedésük még a 25 százalékot sem érte el, azaz szűk egy évtized alatt hatalmas előrelépés történt, köszönhetően a technológia fejlődésének, olcsóbbá válásának, illetve a klímavédelmi törekvéseknek.
A technológia széles körű előretörését jelzi, hogy tavaly 81 országban telepítettek legalább egy megawatt napelemes kapacitást. A tíz legjelentősebb beruházó országot az alábbi grafikon mutatja:
Ami a fosszilis tüzelőanyagokat használó beruházásokat illeti, a 2010-ben egyharmados arányával még első helyen álló gázerőművek üzembe helyezése évtizedes mélypontra esett. A szén esetében azonban 2018-hoz képest növekedés történt, mert akkor csak 19 gigawatt szenes hőerőmű-kapacitás lépett termelésbe, tavaly viszont 39 gigawatt. Ez 29 százalékos részaránynak felel meg az összes új erőmű mezőnyében.
Nem meglepő módon a teljes energiatermelésben ennél nagyobb a szén részesedése, tavaly 35 százalék volt, míg a megújulók – a vízenergiát is beleszámítva – 27 százalékot hoztak össze. Az utóbbi értéke 2010-ben 20 százalék volt, látszik tehát, hogy ebben a tekintetben nincs olyan gyors előrelépés, mint amire a klímavédelmi célok eléréséhez szükséges lenne.
