A szlovéniai Koper helyett az olasz városban lát lehetőséget az Orbán-kormány, amellyel hamarosan meg is állapodik. Közben úgy tűnik, Kína megelőzött minket.
Nagyon közel van a megállapodás ahhoz, hogy Trieszt legyen Magyarország tengeri kijárata – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szlovén közszolgálati tévének adott interjújában szerdán. Szijjártó a 12 kelet- és közép-európai uniós országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés államfői csúcstalálkozójának üzleti fórumán vett részt Szlovéniában, de sem a minisztérium, sem az MTI nem számolt be arról, hogy Szijjártó miket mondott a trieszti üzlettel kapcsolatban.
A rövid bejátszásból nem derül ki semmilyen konkrétum arról, hogy pontosan ki a tárgyalópartner és az sem, hogy miről szólnak a tárgyalások. Az Orbán-kormány hosszabb ideje próbálkozik azzal, hogy Magyarország érdekeltséget szerezzen egy hozzánk közelebb eső adriai kikötőben.
Tavaly még úgy tűnt, hogy a szlovéniai Koper lehet a befutó, de a 2018-as kormányválság és választás felülírta ezt. A magyar kormány 200 millió eurót kínált fel az egymilliárd eurós költségvetésű Divaca-Koper vasútvonal kétvágányosítására, cserébe azért, hogy magyar építőipari cégek is részt vehessenek a vasútépítésben, és pozíciókat szerezzenek a koperi kikötőnél is.
A centrista koalíciót vezető Miro Cerar miniszterelnök és kormánya tavalyi bukásában is szerepet játszott a vasútvonal. A kormány egyik legfontosabb célja volt a beruházás megvalósítása, a róla szóló népszavazás sikertelensége*
Népszavazást tartottak a vasútvonal megépítéséről, a szlovén Legfelsőbb Bíróság azonban megsemmisítette a szavazás eredményét, mivel úgy látták, hogy a médiában túl nagy súllyal szerepelt kormány álláspontja. Azóta tartottak még egy érvénytelen népszavazást az ügyben.
után azonban lemondott Cerar. A tavaly nyári választás után pedig egyértelművé vált, hogy magyar szerepvállalás nélkül fog megépülni a projekt.
Novemberben Orbán Viktor beszélt először arról, hogy „a magyar kormány a tengerhez kijutás ügyében Kopert ‘zárójelbe teszi’, és Triesztben keres kikötőszerzési és -beruházási tárgyalásokat”. Azt is mondta, hogy a koperi kikötő és az oda vezető vasútvonal fejlesztésében a magyar részvételből „nem lesz semmi”. Szijjártó mostani interjújában azt mondta, hogy néhány szlovén politikai erő nem akart velük tárgyalni, ami egyébként szerinte nem probléma, mivel joguk van erről így dönteni a szlovéneknek.
Triesztnek Kína európai terjeszkedésében is kulcsszerepe lehet. Tavasszal több cikk is megjelent arról a nemzetközi médiában, hogy Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésénél kulcsfontosságúként beállított Pireusz mellett/helyett Trieszt lehet az Európába áramló kínai áruk egyik fő logisztikai központja. Márciusban Olaszország írta alá a nyugat-európai országok közül elsőként a megalomán Egy út, egy övezet elnevezésű fejlesztési programot, amelyben két olasz kikötő fejlesztése is szerepel.
Az egyik Genova, a másik pedig Trieszt, és olasz kormánypárti források szerint a kettő közül inkább Triesztben éreznek nagyobb lehetőséget a kínaiak. Trieszt azért lehet fontos Kína számára, mert innen viszonylag könnyedén elérhetőek a tengertől elzárt közép-európai országok, azaz Magyarország mellett Ausztria, Csehország, Szerbia és Szlovákia.
