Filléres alkatrész hiánya miatt szorulnak a legnépszerűbb kütyük gyártói
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Olyan összetetté váltak az elektronikai eszközeink, hogy nem tudnak eleget gyártani egy néhány milliméteres eszközből, amely mindenbe kell a telefonoktól az e-autókig.
Egy közelmúltbeli konferencián a GoPro pénzügyi vezetője arról beszélt, hogy azért adtak el a vártnál 16 százalékkal kevesebb, 4,2 millió darabot a cég védjegyének számító akciókamerákból tavaly, mert nem tudtak többet gyártani belőlük. Ennek az az oka, hogy hiány alakult ki egy apró, darabonként alig több mint egy forintba kerülő elektronikai részegységből, a többrétegű kerámiakondenzátorokból.
Ezek ugyan önmagukban csak néhány milliméteresek, ám sok kell belőlük. Egy GoPro Hero 5 kamerába például 326 darab, egy iPhone X telefonba ezer, egy Tesla Model 3 elektromos személyautóba pedig 9200 – ezt a Quartz cikke darabonként szemlélteti is.
A TTI Inc. elektronikus részegységeket forgalmazó vállalat már tavaly nyáron arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy világszerte hiány alakult ki ezekből a kondenzátorokból.
A gyártók szerint a helyzet ráadásul még jövőre sem lesz jobb.
A parányi eszközök várólistája jelenleg körülbelül egyéves, vagyis a felhasználóknak pontosan meg kell tervezniük az igényeiket. Ha nem sikerült jól belőni a termelési volument, akkor rövid távon nem tudják felfuttatni a kibocsátást.
A többrétegű kerámiakondenzátorok iránti igény már 2017 óta meghaladja a kínálatot, egyebek mellett az elektromos autók gyártásának felfutása, valamint az összetettebbé váló mobiltelefonok miatt. Az iPhone 6S-be például még csak 500 ilyen kondenzátor kellett, vagyis feleannyi, mint a X-esbe.
Egy ilyen piaci helyzetre a hiánycikknek számító eszközök gyártói normális esetben a gyártókapacitás bővítésével válaszolnak, ez azonban meglehetősen vontatottan kezdődött csak meg. A többrétegű kerámiakondenzátorokon még az utóbbi időszakban végrehajtott áremelések után is alig van profit, így a legnagyobb gyártó, a japán Murata egyelőre csak 10 százalékos termelésbővítést jelentett be.
Az új gyárak létesítése igencsak költséges, és az iparági szereplők közül még sokan emlékeznek arra, milyen hatalmas készetek maradtak a nyakukon, amikor az ezredfordulós dotkom buborék kipukkadt. Azok a cégek pedig, amelyek jelentősen bővíteni akarják a termelést, azzal szembesülnek, hogy a gyártóberendezésekre is sokat kell várni. Egy-két éves távon tehát valószínűleg nem csökken jelentősen a hiány.
