Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Egyre többen akarnak repülni, de nincs elég pilóta és légi-utaskísérő, sőt az európai repterek is kapacitáshiánnyal küzdenek. Erre jön márciusban a Brexit is.
A légitársaságok nem bírják a tempót. Egyre nő az ágazat, de nincs elég pilóta, sőt, már a kiszolgáló személyzetet is lasszóval kell fogdosni. A járatokat mégis elindítják abban a tudatban, hogy majd menet közben törölnek néhányat, vagy bevállalják a késéseket is. Mindez nem túl jó hír az utasoknak.
A légitársaságok áprilisban induló nyári menetrendje olyan sűrű, hogy képtelenek lesznek a cégek teljesíteni a terveket. Újabb úticélok kerülnek a rendszerbe és még több gép áll szolgálatatba.
A munkaerőhiányt súlyosbítja, hogy életbe lép egy új szabályozás, ami a pilóták és a légi kísérők szabadságkiadását szigorította. Ebből már 2017 végén is komoly gond volt. A Ryanairnak például 2017 utolsó hónapjaiban a 4200 pilótájából ötszáznak kellett négy hét szabadságra mennie.
Korábban ugyanis az áprilistól márciusig terjedő év szerint engedték a szabadságolást, 2018-tól kezdve azonban a naptári év szerint kell alakítani a szabadságolási rendszert. Ennek következtében a hajózó személyzetnek (pilóták és légiutas-kísérők) december végéig ki kell venniük a szabadnapjaikat.
Az európai jogszabály-változásnak komoly hatása van a cégekre, mivel emiatt nem tudnak sakkozni a szabadságokkal. Korábban főszezonban hajtották az embereket, majd a szezon elmúltával adták ki a szabadságokat – de ennek most vége.
Az ágazat elképesztő ütemben nő, csak tavaly több mint egymilliárd utas fordult meg az európai repülőtereken. Eközben a repülőtéri infrastruktúra nem követi a forgalom bővülését. A legtöbb nagy, európai repülőtéren kapacitáshiány alakult ki, de a szükséges beruházások anyagi feltételei sem adottak sokszor.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) azt javasolja, hogy a repülőtereken a jövőben csak egyszer kelljen azonosítania magát az utasnak. Ha ugyanis az utasok úgy tudnak az utasfelvételtől a biztonsági ellenőrzésen át a beszállításig eljutni, hogy csak egyszer kell a személyazonossági igazolványát és a beszállókártyáját felmutatni, akkor gyorsul a beszállás.
A német hetilap, a Der Spiegel cikke szerint jövőre sokkal nagyobb káosz lesz az európai repülőtereken, mint idén nyáron volt. Pedig az sem volt kicsi. A Lufthansa-csoport például csak augusztus végéig 18 ezer járatot törölt. A munkaerőhiányt már a pórul járt utasok is megérezték, mivel a panaszaikra olyan automatikus üzenet érkezett, hogy majd négy hét múlva válaszolnak. A Spiegel szerint már az ügyfélszolgálaton sincs elég embere a légitársaságoknak.
Igaz, a Lufhansa-csoportnak kemény éve volt 2018-ban, kicsit elszámították magukat, amikor az Air Berlin csődbe ment és a Lufthansa leánycége, az Eurowings átvette a járatokat. „Túl ambiciózusak voltunk”, mondta Thorsten Dirks, az Eurowings vezérigazgatója.
Idén úgy próbálják megelőzni a káoszt, hogy „nagyvonalúbban” számítják a reptereken a ki-beszállás idejét. A légitársaságoknak ez a legérzékenyebb pontja, hiszen minél több időt tölt a földön a gép, annál kisebb a profit. Nem termel a járat, és még a reptéri illetéket is fizetni kell.
Az IATA adatai szerint 2018-ban megduplázódott késések száma, és ha jelenlegi trend marad 2040-ig meghétszereződhetnek a kétórás csúszások száma.
Magyarországon sem jobb a helyzet. Bár még nincs vége az évnek, de már most rekordról lehet beszélni, legalábbis, ami a késések miatt megítélt kompenzációt illeti. A budapesti kormányhivatal több mint 10,6 millió forintot ítélt meg a légitársaságokkal szemben a pórul járt utasoknak.
Az eddig elindított 408 eljárásból 202 végződött elmarasztalással, vagyis a légitársaságnak fizetni kellett a járat több mint három órás késése, vagy törlése miatt. A bejelentések 80 százaléka egyébként a fapados légitársaságokat érintette.
Ráadásul mindezeken túl van még egy kockázat, a Brexit, ami márciusban üthet be. Ha tényleg kilép Nagy-Britannia az Európai Unióból, annak a kontinens légi közlekedésére is hatása lesz.
Az EU-ban elég nagy szabadságuk van a légitársaságoknak, oda repülnek ahová akarnak. Ezt az uniós törvények, illetve a „nyitott égbolt” megállapodás szabályozza. Ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor ezek a szabályok megszűnnek, és rengeteg repülő ragadhat a földön a brit reptereken, míg aláírják a szükséges kétoldalú szerződéseket az egyes országokkal, illetve az unióval.
Egyelőre akkora a bizonytalanság a Brexit körül, hogy nem tudni, mi lesz márciusban. Persze az is lehet, hogy minden marad a régiben. Mindenesetre a nyári vakáció előtt érdemes számolni a járatkésésekkel és a törlésekkel.
