Az állami szférában 13 év után lehet majd ismét nyugdíjat és fizetést is kapni, mi változott?

Az állami szférában 13 év után lehet majd ismét nyugdíjat és fizetést is kapni, mi változott?
Fotó: Bodnár Boglárka / MTVA

Nem kell szüneteltetni januártól az öregségi nyugdíjak folyósítását azoknál, akik a közszférában dolgoznak, mert a kormány a tervek szerint eltörli azt a korlátozást, hogy ők a foglalkoztatásuk ideje alatt csak bért kaphatnak. Ezzel a többi állami alkalmazott újra azonos elbírálás alá esik az egészségügyben, szociális területen vagy a köznevelésben dolgozó társaival.

Előzmények: a korlátozás 2013 júliusától van életben, és a korabeli beszámolók alapján bevezetésének három fő indoka volt.

  • Az akkori jogalkotói érvelés szerint nem indokolt, hogy valaki ugyanattól a munkáltatótól – vagyis közvetve az államtól, közpénzből – egyszerre kapjon aktív munkavégzésért járó illetményt és inaktív időszakra szánt nyugellátást.
  • Emellett az államháztartás költségeinek csökkentése és az volt a cél, hogy a nyugdíjas korú munkavállalók továbbfoglalkoztatásának visszafogásával a fiatalabb korosztályok számára nyissanak meg új lehetőségeket.

Felülnézet: az intézkedés, amelyhez nem készült részletes hatástanulmány, a valóságban nem feltétlenül azt az eredményt hozta, amit vártak tőle.

  • A korlátozás miatt a nyugdíjas munkavállalók egy része a versenyszférába ment dolgozni (ha tudott), mert ott a nyugdíj mellett korlátlanul és járulékmentesen kereshetett.
  • A költségvetés évente körülbelül 20-30 milliárd forintot (azaz elhanyagolható összeget) spórolhatott az intézkedéssel, amelynek bevezetésekor körülbelül 20-25 ezer nyugdíjas dolgozhatott a közszférában.
  • Amikor a nyugdíjasok egy része elvándorolt, a helyükre a szűkös pénzügyi helyzet miatt az állami intézmények gyakran nem vettek fel új munkaerőt, és ez a közszféra amúgy is munkaerőhiányos helyzetén csak rontott.
  • A nyugdíjasok helyére jellemzően csak abban az esetben lehetett (volna) pályakezdőket felvenni, ha az adott ranglétrán mindenki előrelép, mert a két korosztály jellemzően nem ugyanazoknak a pozícióknak a betöltésére alkalmas.
  • A köznevelésben, az egészségügyben és a szociális ágazatban ezért már korábban meg is szüntették a korlátozást.

Mi következik? A demográfiai változások – idősödő társadalom és csökkenő aktív korú népesség – miatt Európában általában minden országban igyekeznek minél tovább a munkaerőpiacon tartani a nyugdíjkorhatárt elérő, de még munkaképes embereket.

  • Mivel a nyugdíjasok munkabére után nem kell 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót sem fizetni, olyan réteget alkotnak, amelynek tagjait az állami intézmények is alacsonyabb költségekkel tudják munkerőpiaci szempontból aktivizálni vagy aktívan tartani.
Kövess minket Facebookon is!