Pár utca helyett most egész Budapest autómentes lehetne a brüsszeli példa alapján
A szerző a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa. Ez itt az Ekonomi, a G7 véleményrovata, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik.
A magyar települések jellemzően egy szeptember 16. és 22. közötti napon tartják az idei autómentes napot, Budapest pedig egyenesen kétnapos „autómentes hétvégét” tervezett a forgalom elől lezárt Vámház körúton, Szabadság hídon és Műegyetem rakparton, illetve a hétvégéken amúgy is lezárt pesti alsó rakparton. De nevezhetünk-e autómentes napnak olyan eseményeket, ahol néhány rövid utcaszakasz lezárásán kívül nem történik egyéb forgalomkorlátozás?
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az autómentes nap elsődleges célja, hogy a városlakók megtapasztalhassák, milyen lenne egy olyan városrészben élni, ahol nem az autók dominálják a köztereket – azaz ahol jobb a levegő, nincs állandó motorzaj, biztonságosan lehet biciklizni (gyerekeknek is), és sétálni, beszélgetni, pihenni, adott esetben akár játszani is lehet az utcán. Ehhez az kell, hogy a város jelentős része le legyen zárva az autóforgalom elől, pontosabban csak a legszükségesebb autóforgalom legyen engedélyezett. A lezárás nemcsak szimbolikus, tényleges hatása is van, Brüsszelben például a lezárások hatására 60-86 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid-koncentráció, és 20 decibellel egy forgalmas út környékének zajszintje.
A budapesti autómentes napokon viszont nem az autómentességet lehet megtapasztalni, hanem egy fesztivált, ahol street-food kaját majszolva régi és új tömegközlekedési járműveket lehet megcsodálni, valamint környezetvédelmi fővárosi kezdeményezéseket és civil szervezeteket lehet jobban megismerni. Ez persze egy szuper program, csak az autómentes nap eredeti célja nem ez.
A legtöbb magyar településen – és amúgy sok külföldi városban – is hasonló a helyzet. Zöld programok, közösségi közlekedési járművek és kerékpárok bemutatója, rengeteg étkezési lehetőség nyúlfarknyi, sok esetben egyébként is forgalomcsillapított területen, ami néhány helyen kiegészül ingyenes utazási lehetőséggel a közösségi közlekedési járműveken. (Országos szinten pedig szeptember 22-én lehet majd 999 forintos napijeggyel utazni a helyközi járatokon.)
Pedig lehetne ezt másképp is. Európában a legbátrabb város Brüsszel, ahol ezen a napon az egész városban tilos az autóhasználat már 2003 óta, ez alól csak közfeladatot ellátók és taxik kapnak felmentést, illetve azok, akik erre a napra külön engedélyt kérnek (mert például aznap érkeznek haza egy hosszabb útról), de ők is legfeljebb 30 kilométer/órás sebességgel mehetnek. A város megtelik kerékpározó, gyalogló, görkorcsolyázó emberekkel, sorok állnak a múzeumok előtt, tele vannak a kávéházak, a nagy többség élvezi a nyugalmat, csendet, tisztább levegőt.
Hasonló módon Budapest is lezárhatná az egész várost az autóforgalom elől, vagy első alkalommal akár csak a Hungária körúton belüli városrészt. A francia főváros a „Párizs lélegzik” program keretében májustól augusztusig minden hónap első vasárnapján lezárja belső négy kerületét, ahol a közösségi közlekedés járművein kívül csak taxik és szállítójárművek közlekedhetnek, legfeljebb 20 kilométer/órás sebességgel. Ha Párizs meg tudja ezt tenni évi négy alkalommal, akkor Budapestnek is képesnek kellene lennie rá legalább évente egyszer.
A valódi autómentes napok ráadásul népszerűek is. A Tiszta városok kampány 2022-es felmérése szerint Brüsszelben 58 százalék, Párizsban 65 százalék támogatna egy heti gyakoriságú autómentes napot. Jó eséllyel Budapesten is hasonlóan népszerűek lennének a város jelentős részét magába foglaló autómentes napok.
