Csak egy uniós országban készíti ki fizikailag jobban a munka a dolgozókat, mint itthon

Csak egy uniós országban készíti ki fizikailag jobban a munka a dolgozókat, mint itthon
A kép illusztráció – Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Fizikálisan és mentálisan is nagy arányban érzik magukat túlterheltnek a magyar munkavállalók más európai uniós országok munkavállalóihoz képest, ez pedig a hazai munkahelyeken hozzájárulhat a gyengébb teljesítményhez és a fluktuációhoz is.

Számokban: arra a kérdésre, hogy milyen gyakran érzik magukat mentálisan kimerültnek a munkájukban, a legtöbben Cipruson válaszolták azt, hogy „mindig” vagy „többnyire” (összesen a megkérdezettek 36 százaléka), az ilyen válaszokat adók aránya pedig Hollandiában volt a legalacsonyabb (6 százalék) – derül ki a Eurofound nevű kutatóintézet 2024-re vonatkozó jelentéséből.

  • Magyarországon a válaszadók 19 százaléka tartozott ebbe a két csoportba. Ennél magasabb vagy hasonló arány öt uniós tagállamban (Ciprus, Szlovákia, Románia, Luxemburg, Csehország) volt.
  • Jelentős fizikai kimerültségről a magyarok több mint harmada (37 százalék) számolt be, ez az arány pedig csak Cipruson volt magasabb az EU-ban.

Miért fontos ez? A toborzási és megtartási tapasztalatok alapján Magyarországon egyre több felmondás mögött már nem a magasabb bérigény, hanem a kezeletlen stressz, a túlterheltség és a kiégés húzódik meg WHC-csoport nevű HR-szolgáltató közleménye szerint.

  • A jelenségnek nemcsak egyéni, de vállalati szinten is komoly következményei vannak. Ilyennek számít a WHC szerint a növekvő fluktuáció, a csökkenő teljesítmény és a romló szervezeti kultúra.

Tágabb kontextus: a Eurofound jelentése szerint sok dolgozó látja úgy, hogy a problémákhoz a munkahelye hozzájárul. A jelentésben idézett felmérés szerint a magyar munkavállalók 61 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelye motiválja arra, hogy jó munkát végezzen. Az így válaszolók aránya csak Cipruson, Görögországban, Csehországban és Szlovákiában volt alacsonyabb.

Igen, de: a stresszhez a munkavédelem hiányosságai is hozzájárulhatnak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség közleményében idézett adatok szerint tavaly 20240-ről 21252-re nőtt – tehát 5 százalékkal emelkedett – a munkavégzés közben elszenvedett különféle sérülésekkel járó esetek száma, ami a szövetség szerint a hazai munkavédelem hiányosságainak bizonyítéka.

Mi várható? A Tisza Párt programjában munkavédelemmel, munkakörülményekkel kapcsolatban nincs sok nagyon konkrét ígéret. A programban az szerepel, hogy ösztönözni fogják, hogy a kollektív megállapodások ne csak bérekre, hanem a munkakörülményekre is terjedjenek ki, és hogy rendezni fogják az igazságügyi és egészségügyi dolgozók munkakörülményeit.

  • A Samsung SDI kapcsán Magyar Péter leendő miniszterelnök a kampányban megígérte, hogy felállítanak egy országos akkuipari szakhatóságot, ami minden üzem környezetvédelmi és működési engedélyét felülvizsgálja, de általánosságban a munkavédelmi hatóságok megerősítése nem szerepelt az ígéretek között.
  • Emellett az is arra utal, hogy a munkaügyek nem lesznek az új kormány fókuszában, hogy Magyar Péter múlt heti bejelentése szerint a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hatáskörébe tartozik majd a civil szervezetekkel, egyházakkal, valamint a határon túli és a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartás is, de a szakszervezeteket nem említette.

Kövess minket Facebookon is!