Egyre több az iskolautca Budapesten, de az azt kiszorító K+R parkoló is

A városi autóhasználat problémáit – mint például a levegő- és zajszennyezés, helyfoglalás, balesetveszély, mozgáshiány – az emberek egy része lényegtelennek, esetleg hazugságnak tartja, más része egyfajta fausti alkuként tekint rá, melyben a városban lakók ezekkel a problémákkal fizetnek a magas városi GDP-ért, jó fizetésű munkahelyekért, kényelemért, jólétért. És persze olyanok is vannak, akiket a problémák kifejezetten zavarnak.

Az autóhasználathoz és problémáihoz való sokféle hozzáállás ellenére mégis van egyfajta közmegegyezés arról, hogy a gyerekeket – akikre fejlődő szervezetük, alacsony termetük és elkalandozó figyelmük miatt fokozott problémát jelent a légszennyezés és a balesetveszély –, lehetőség szerint minél jobban meg kell védeni az autóforgalomtól. Ez a közmegegyezés nyilvánul meg a gyerekeket érintő autóbalesetek esetén előtörő közfelháborodásban, a játszóterek forgalomtól távoli elhelyezésében, és a gyerekek jelenlétére felhívó KRESZ-táblákban is.

Ez a szemlélet viszont sokkal kevésbé érvényesül az oktatási intézmények esetében, ahol az autóforgalom okozta egyébként is meglévő problémákat tovább súlyosbítja a gyerekek autóval való szállítása. Emiatt sok helyen csak araszoló autók mellett, szennyezett levegőben, erős zajban lehet bejutni az iskolába, óvodába, és ez a kerékpáros iskolába járást is erősen akadályozza.

De az autóztatás az autóval szállított gyerekeknek sem jó, mert így kevésbé lesznek önállóak, kevésbé ismerik meg a környezetüket, az autóhasználat alapélmény lesz náluk, ráadásul többségük nem is autóval szeretne iskolába járni. Az egész napos forgalom miatt pedig sok gyerek szennyezett levegőben és zajban kénytelen tölteni ébrenléti idejének nagy részét, amit a Greenpeace vizsgálata is megerősített.

Ezeket a problémákat csak minimális mértékben ellensúlyozzák az óvodák, iskolák bejárata elé helyezett, az úttestre futást megakadályozó korlátok, és a gyerekek jelenlétére felhívó táblák, esetleg a forgalmat lassító fekvőrendőrök, amelyekben eddig kimerült az oktatásban résztvevő gyermekek védelme.

A sok iskola bejárata előtt kialakított K+R parkolók tovább növelik a problémákat, hiszen éppen az autós gyerekszállítást bátorítják.

A fenti ellentmondásra nyújtanak részleges megoldást az autóforgalom elől állandóan vagy legalább az iskolakezdéskor és/vagy iskolazáráskor elzárt iskolautcák, melyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek legalább az iskolájuk közelében biztonságosan, kevésbé szennyezett és csendesebb környezetben közlekedjenek az iskolába menet (és adott esetben iskolából jövet). Az állandóan lezárt iskolautcák emellett az iskolán belüli légszennyezést is csökkentik, és az új gyalogos felület iskolai programokra is lehetőséget ad, ezenkívül a környékbeli lakosok is sétálóutcaként használhatják.

Az iskolautca-mozgalom néhány éve indult Nyugat-Európában, ahol a nagyobb városokban szélsebesen terjed, Londonban például az elmúlt 10 évben 525 iskolautcát hoztak létre, Párizsban pedig folyamatban van 300 iskolautca kialakítása 2030-ig, amiből legalább 100 sétálóutca lesz. A trend Budapestet is elérte, a Fővárosi Közgyűlés nagyon rövid időn belül 26 (kerületenként kettő) iskolautca kialakítását szeretné elérni, 2030-ig pedig az összes nem gyűjtő- és főútvonali iskola és óvoda előtt iskolautcát alakíttatna ki.

Az iskolautcák mihamarabbi elterjedése érdekében a Levegő Munkacsoport 2025 nyarán felmérte, hogy a budapesti általános iskolák nagy részénél (326 iskolánál) milyen lehetőségek vannak a kialakításra.

A Józsefvárosi Önkormányzat iskolautcákat bemutató kiadványához hasonlóan mi is állandó és időszakos iskolautcákat különböztetünk meg.

Állandó iskolautcák

Mivel az állandó iskolautcák sokkal jobban teljesítik a gyerekvédelmi célokat, a felmérés elsősorban azok kialakításra fókuszált. Azt vizsgáltuk, hogy különböző tulajdonságok alapján (például magánparkolók elhelyezkedése, közterületi parkolók száma, utca hálózati szerepe) milyen nehéz lenne az egyes iskolák előtti utcaszakaszt állandó iskolautcává alakítani. Az egyes kerületek adatait az alábbi táblázat foglalja össze:

A jó hír, hogy Budapest nem is áll olyan rosszul az állandó iskolautcák terén, hiszen 51 iskola már most is sétálóutcáról vagy parkból közelíthető meg, azaz az előttük lévő közterület iskolautcának tekinthető, még ha nem is úgy hívják őket. A legtöbb ilyen iskola a lakótelepeken található, különösen a III. (7 iskola) és IV. (8 iskola) kerületben, ezeket ugyanis annak idején sokszor gyerekbarát módon terveztek meg, ügyelve arra, hogy a játszóterek, óvodák, iskolák forgalomtól elzárt helyekre kerüljenek. De a belvárosi, hagyományosan beépített területen is vannak iskolautcák, a VIII. kerületben mindjárt három is, az első „modern”, Trefort utcai iskolautcát is beleszámítva.

Ugyanakkor a vizsgált iskolák mintegy 60 százalékánál szinte lehetetlen, vagy legalábbis igen nehéz lenne állandó iskolautcát kialakítani.

Az ilyen utcák kialakításának legnagyobb akadályát a magánparkolók (mélygarázsok, udvari parkolók, autóbeállók) jelentik; a Trefort utcában is elsősorban azért csak az utca fele lett sétálóutca, hogy az iskola melletti magánparkoló elérhető maradjon. Sok helyen azonban ez nem megoldható, mert az iskolával szemben is nyílik magánparkoló, vagy pedig a magánparkolók megközelítése válna túl bonyolulttá. Ezekben az esetekben megoldás lehet, ha az adott útszakaszra csak a magánparkolók tulajdonosai és bérlői hajthatnának be, ami jobb, mint a semmi, de nem egyenértékű a teljesen forgalommentes iskolautcákkal.

Másik nagy akadályt sok helyen a nagyszámú közterületi parkoló jelenti, amelyek megszűnése bizonyára lakossági ellenérzéseket váltana ki, főleg, amíg a lakossági parkolás támogatása miatt sok helyen a meglévőnél több parkolóra van igény. Olyan iskolák is vannak, amelyek utcája fontos hálózati szerepet tölt be, vagy olyan közintézmény (például kórház, tűzoltóság) közelében található, amelynek gépjárműves megközelítését biztosítani kell.

Mindenestre van legalább 80 olyan iskola, ahol a fenti akadályok nem állnak fent és ahol az iskola előtti útszakaszok viszonylag kevés változtatással állandó iskolautcává alakíthatóak. Ilyen például az V. kerületi Szemere utca 3. előtti vagy a VII. kerületi Hernád u. 42. előtti útszakasz, ráadásul mindkét részen két iskola is van egymás mellett.

Időszakos iskolautcák

Ezek olyan utcaszakaszok, amelyeket iskolakezdéskor (például reggel 7 és 8 óra között) lezárnak az iskola munkatársai, a szülők vagy mások például egy kordonnal. Hátránya, hogy az utca jelentős részét sokszor továbbra is elfoglalják az ott parkoló autók, és nem igazán lehet megakadályozni, hogy az utcában lévő parkolókat a lezárás ideje alatt elhagyják az autók. Továbbá sokszor emberi közreműködésre van szükség (például a szülői munkaközösség tagjaira, ha vállalják), akik felügyeletet tartanak a lezárás ideje alatt, az autók akadályoztatása konfliktusokat gerjeszthet a lakókkal, és a légszennyezési problémák nagyobb része is megmarad. Ha viszont állandó iskolautca nem lehetséges, az időszakos iskolautca is előrelépést jelenthet.

Időszakos iskolautca is létezik már egy ideje Budapesten, ha az elsődleges cél nem is ennek kialakítása, hanem az ételszállítás elősegítése volt: a Virányos Általános Iskola utcájába (Visszhang utca) munkanapokon 7:30 és 8:30 között nem lehet behajtani, a behajtást színes bóják kihelyezésével is gátolják. Ezenkívül a XVII. kerületi Gregor József Általános Iskola bejárata előtti utcaszakasz (XII. utca) is időszakos iskolautca lesz a szeptemberi sikeres próbaidőszak után.

Emellett a Levegő Munkacsoport három éve szervez 4-8 budapesti általános iskolában egyalkalmas iskolautcákat ősszel és tavasszal, amikor a rendőrség biztosítja az autók elől egy-másfél órára lezárt utcákat.

Az időszakos iskolautcák kialakítását segíti, hogy az iskolák több mint fele kifejezetten alacsony forgalmú utcában van. Ilyen utcát kialakítani leginkább csak a fő- és gyűjtőutakon nem lehet, illetve a BKK útvonalain (amennyiben nem lehet azokat áthelyezni), illetve ha az kórház, tűzoltóság megközelítését akadályozná. A 326 iskolából mintegy 40-50-nél okozna komoly nehézséget egy időszakos iskolautca kialakítása.

Jobb híján…

Általában még ott is lehet javítani a helyzeten, ahol még időszakos iskolautca kialakítására sincs mód. Ilyen lehetőség egyebek mellett az iskola előtti parkolóhelyek felszámolása és a helyükön növényzet telepítése, több gyalogos átkelő létesítése és a sebességkorlátozás fizikai eszközökkel. Többek közt ilyen megoldásokkal is próbálkozik a BKK Sulizóna programja.

K+R parkolók és anti-iskolautcak

Különös módon Budapesten az iskolautca kezdeményezés együtt él egy vele teljes mértékben szemben álló kezdeményezéssel, a K+R (Kiss and Ride, magyarul Puszi és Pá) parkolók kialakításával. A felmért iskolák mintegy ötödénél kialakított, már a nevükben és formatervi megoldásaikban is cukiskodó K+R parkolók célja, hogy megkönnyítse a gyerekek autóval történő iskolába szállítását, többnyire közvetlenül az iskola bejárata elé. Ez éles ellentétben van az iskolautcákkal, amelyek többek közt éppen azt akarják megakadályozni, hogy az autós szállítás helyett a gyerekek gyalogos és kerékpáros közlekedése legyen könnyebb és biztonságosabb.

A K+R „mozgalom” a XIII. kerületi Hegedűs Géza Iskola (Fiastyúk u. 47-49.) esetében érte el eddigi csúcspontját, ahol már nemcsak az iskola előtti pár parkolóhely, hanem egy egész utcaszakasz K+R övezet lett, ahova csak és kizárólag reggel 7 és 9, valamint 15 és 19 óra között, azaz iskolakezdéskor és befejezéskor lehet behajtani. Ez az anti-iskolautca sajnos „nagyon jól” működik,

reggel sorban állnak az autók, hogy kitehessék a gyerekeket, akadályozva a kerékpárral vagy gyalog érkező gyerekeket.

A XIII. kerületi Önkormányzat cégének elmondása alapján 2017-ben a szülők kérésére alakították ki ezt a K+R övezetet, amelyre jó példaként tekintenek, mert biztonságosabbá teszi a gyerekek ki- vagy beszállását.

Ha az önkormányzatok mindenképpen elő akarják segíteni a gyerekek autóval történő szállítását, akkor az iskolától távolabb is kijelölhetnének ilyen parkolókat, ahonnan a gyerekek gyalog be tudnának sétálni az iskolába. Ez történt például az újpesti Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolánál, ahol a BKK által koordinált Sulizóna program keretében kialakított K+R parkolót a bejárattól körülbelül 50 méterre jelölték ki. Ha a számos, jelenleg is sétálóutcáról nyíló iskola esetében meg lehet oldani, hogy minden gyerek gyalog vagy kerékpárral érkezzen az iskolába, akkor ez a közvetlenül az iskola bejárata előtt kialakított K+R parkolókkal rendelkező iskoláknál sem lehetetlen. De a már említett Gregor József Általános Iskolánál kipróbált időszakos iskolautca egyik legfőbb tanulsága is az volt, hogy a bejárattól távolabbi K+R parkolót a szülők többsége örömmel vette és még a gyereküket autóval szállító szülők is elfogadták.