Az előzetes várakozásoknak megfelelő tartalommal megjelent múlt héten az otthoni energiatároló program (oetp) felhívása. A háztartások február 2-tól kezdve pályázhatnak legfeljebb 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásra ahhoz, hogy egy minimum 10 kilowattórás kapacitású akkumulátorpakkal egészítsék ki a meglévő vagy a jövőben tervezett otthoni napelemes rendszerüket.
Jelenleg már körülbelül 280-300 ezer magyar háztartásban lehet napelem, ám ezek döntő többségéhez nincs csatlakoztatva akkumulátor, ez ugyanis egészen a közelmúltig nem volt kötelező eleme a napelemes telepítéseket segítő állami támogatási programoknak, illetve a háztartások szempontjából nem is volt rá szükség (a kedvező elszámolási feltételek, az éves szaldó miatt).
A kormány azonban 2024-től az új telepítésekre megszüntette a szaldót, a meglévőknél pedig fokozatosan kivezeti, és ez merőben új helyzetet teremt. A villanyszámla érdemi csökkentése az esetek döntő többségében így már csak akkumulátor használatával lehetséges. A durván 300 ezres napelemes körben azonban körülbelül 250 ezernél nincs még akkumulátor, a most induló program iránt így ők érdeklődhetnek leginkább (de a keretösszeg csak 40 ezer pályázatra lesz elég).
Amint korábbi cikkünkben bemutattuk, szinte minden meglévő napelemes rendszernél biztosra vehető, hogy ha akkumulátorral szeretnék kiegészíteni – vagyis le szeretnék hívni a legfeljebb 2,5 millió forint „ingyenpénzt” –, akkor le kell cserélni egy nagyon fontos és igen drága elemet, az invertert is. Leegyszerűsítve: az inverter váltja át szükség esetén az egyenáramot váltóárammá (vagy vissza), és szabályozza, hogy az elektromos áram a napelemek, a háztartási elektromos berendezések és a közműhálózat között mikor, hova és milyen mennyiségben áramoljon.
Mivel a pályázók most azzal fognak szembesülni, hogy a napelemes rendszerüknél „szívátültetést” kell végezni, fontos döntés lesz, hogy milyen új invertert választanak (remélhetőleg a telepítők szakmai javaslatai alapján). Ugyanakkor nagyon sokan hamar eljuthatnak oda is, hogy a számolásoknál képbe kerülnek az elektromos autók, még akkor is, ha a pályázóknak jelenleg még nincs is ilyen kocsijuk.
Amint elkezdi ugyanis számolgatni a háztartás, hogy mennyire jöhet jól neki a jövőben a program keretében kapott 10 kilowattórás akkumulátor, hamar eszébe juthat, hogy egy elektromos autóban ma már jellemzően egy ennél sokkal nagyobb, 60-80 kilowattórás (vagy akár még nagyobb) akku van, és jó lenne ezt a kapacitást egyszerűen „rádugni” az otthoni rendszerre, amikor az autó otthon van.
A jövőben ugyanis a lehetőségek egészen jelentős választéka nyílhat meg, ha sikerül olyan rendszert építeni, amelyben az elektromos áram akár már négy forrásból (közműhálózat, napelem, házi akku és autóakku) is származhat, és ebből a négy forrásból akár négyfelé is küldhető (háztartási fogyasztók, háztartási akku, autóakku és a közműhálózat). Sőt, ötödik lehetőségként még piaci áron egy külső cégnek is el lehet adni majd az áramot, erre már ma is van egy működő példa, de várhatóan hamarosan jóval több lesz.
Aki már most számol azzal, hogy ezeket a lehetőségeket a jövőben kihasználja (azaz okos vezérlőkkel végső soron azt akarja elérni, hogy az áramot anyagi és technikai értelemben mindig a legkedvezőbb helyről vásárolja, és az épp legkedvezőbb módon használja fel vagy adja el), annak már most érdemes lehet lépnie. Hiszen az állam épp most készül 2,5 millió forinttal támogatni azt, hogy a rendszer erre potenciálisan alkalmassá váljon.
Az elektromos autó nagy kapacitású akkumulátorát azonban ma még egyáltalán nem egyszerű teljesen átjárható módon integrálni a háztartási hálózatba
– magyarázza Kőszegvári Márk, a Wagner Solar Hungária Kft. menedzsere. Azért őt kérdeztem erről, mert a cég kínálatában van egy olyan inverter, amelyhez (akár most, akár egy későbbi bővítésnél) könnyedén csatlakoztatni lehet egy olyan modult, amely az elektromos autó egyenáramú töltésére képes, de igény esetén az autó akkumulátorából is tud (egyen)áramot szolgáltatni az inverternek, vagyis a háztartási rendszernek. Ráadásul ezt az oda-vissza megoldásra képes eszközt a társaság az oetp keretében is kínálni fogja.
Ez a beépített e-autó-töltős inverter nem jön ki ugyan a 2,5 milliós keretből – vagyis a pályázónak rá kell majd fizetnie –, de ez általánosságban is jellemző a programra. Már most látszik ugyanis, hogy gyakorlatilag minden magasabb kategóriájú ajánlatnál várhatóan ez lesz a helyzet.
Nulla forint önrésszel mindenhol inkább csak a belépő szintű berendezések lesznek elérhetők.
A Wagner Solar tudomása szerint ma még csak egyetlen olyan integrált megoldás van a magyar piacon, amelyben az egyenáramot nem kell állandóan oda-vissza váltogatni aszerint, hogy honnan hova megy az elektromos áram. Szerintük egyelőre nem is látszik, hogy a közeljövőben más gyártók kijönnének hasonlóval.
Miért lehet jó most, de sokkal inkább a jövőben az e-autót integrálni a ház napelemes rendszerébe? Adja magát rögtön az a megoldás, hogy ha az autó otthon van, és például nyáron feleslegben termeli a napelem az áramot, akkor azt nem kell betáplálni a közműhálózatba (azaz kilowattóránként 5 forintért eladni), hanem mehet közvetlenül az autóba is. De lehet hosszabb távon fantázia a visszafelé irányban is. Ha az autóba sikerül valahol olcsón áramot „tankolni”, akkor azt haza lehet vinni és ott felhasználni (közvetlenül, amikor nem süt a nap, vagy közvetve, áttöltve az otthoni akkumulátorba).
Bár az e-autók töltése ma szinte mindig jóval drágább, mint az otthoni tankolás, akad már ma is példa arra, hogy megérheti hazavinni a kilowattórákat. A magyar szabályok szerint ugyanis a céges ipari napelemrendszerek jelentős részének tilos áramot a közműhálózatra betáplálnia. Ahogy a Wagner Solarnál mondják, emiatt sok olyan munkaadó lehet ma már az országban, amelynél napsütéses napokon jelentős mennyiségű áramot eleve nem is termel meg a rendszer. Meg tudná ugyan termelni, de a cég az adott pillanatban azt nem tudja felhasználni, a hálózatba nem táplálhatja be, azaz nem tudja hová tenni. Ezt a mennyiséget kedvezményesen akár oda is adhatják az alkalmazottak autóinak, ennek ma már nincsenek technikai és szabályozói gátjai.
A céges parkolóban nappal olcsón feltöltött autó így este hazaérve a háztartás kiegészítő áramforrása lehet, ezen évente 100 ezer forintos nagyságrendben lehet már ma is spórolni.
A Wagner Solar egyébként a tervek szerint az év második felében vevőként is megjelenik a lakossági áramtermelés piacán. Az esti csúcsidőszakban kilowattóránként 15–25 forint között fogja felvásárolni azt a felesleges, de eltárolt áramot, amelyet a (már nem szaldóelszámolásban lévő) háztartások ma 5 forintért adnak el, amikor jobb híján betáplálják a közműhálózatba.
Akinek 10 kilowattórás otthoni akkuja lesz, és vállalja, hogy például az esti csúcsidőben elad nekünk az oda feltöltött áramból egy bizonyos részt, annak 15 forintos átvételi árat ajánlunk. De akinek 20 kilowattóránál nagyobb akkumulátora lesz (akár egy e-autó bevonásával), az jóval többet tud felénk értékesíteni, és a terveink szerint akár 25 forintért is megvesszük tőle
– mondja Kőszegvári Márk.
Mindez csak ízelítő egy új korszakból, amelyben az otthoni akkumulátorok és e-autók terjedésével a háztartások elkezdhetik optimalizálni az áramtermelésüket és -fogyasztásukat. Ehhez azonban úgy kell fejleszteniük a saját rendszereiket, hogy
- minél nagyobb arányban fogyasszák el rögtön közvetlenül a termelt áramot;
- a maradékot okos vezérlőkkel képesek legyenek a legjobb hatásfokkal eltárolni; vagy
- a legtöbb pénzért eladni.
Most az erre való felkészüléshez is igénybe lehet venni az állami 2,5 millió forintot.
