Igazságos 100 ezer forintos támogatást adni, hogy valaki ne használjon 10 négyzetméter közterületet?
A szerző a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa. Ez itt az Ekonomi, a G7 véleményrovata, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
A közösségi közlekedés használatának bátorítása alapvetően zöld dolog, hiszen a közösségi közlekedés kevesebb károsanyag-kibocsátással, lég- és zajszennyezéssel jár, valamint jóval kisebb a közterületigénye, mint az autóhasználatnak. De mint mindenhol, az ördög itt is a részletekben rejlik, és mint a II. kerület példája mutatja, ezt is lehet kifogásolhatóan csinálni.
A II. kerületben 2025-től minden olyan, a kerület fizetős részén élő lakos éves BKK-bérletre jogosult, akinek van autója, a megelőző évben volt parkolási engedélye, a következő évben viszont nem váltja ki. (Eddig 289-en kaptak éves BKK-bérletet, ami adókkal együtt legalább 40 millió forintjába kerülhetett az önkormányzatnak.) És bár elképzelhető, hogy ez a szabályozás néhány esetben valóban csökkenti a közterület- és autóhasználatot, a nagy többség esetében valószínűleg fölösleges pénzkidobás, ráadásul könnyen ki is játszható. Arról nem is beszélve, hogy igazságtalan.
A szabályozás elsődleges célja, hogy csökkentse a zsúfoltságot a kerület fizetős közterületein, ahova a parkolóhelyek számánál mintegy 30 százalékkal több parkolási engedélyt ad ki az önkormányzat. Már ez a szám is jelzi, hogy nyilvánvalóan nem minden igénylő parkol a fizetős közterületen, hiszen akkor nem férnének el.
Valószínűleg nagy számban vannak olyanok, akik annak ellenére kiváltják az olcsó – 10 ezer forintos, amiből nyugdíjasok és nagycsaládosok 50 százalék kedvezményt kapnak – éves parkolási engedélyt, hogy elsősorban garázsban (udvaron, hasonló helyen) tartják az autójukat, de jól jön nekik az ingyenes parkolás, amikor a kerület más részén járnak, vagy valamiért nincs kedvük beállni a garázsba. És persze olyanok is lehetnek, akik nem is a kerület fizetős részén laknak, csak oda vannak bejelentve, és kihasználják az olcsó kerületi parkolás lehetőségét.
A mintegy 100 ezer forint értékű BKK-bérletben megtestesülő kedvezmény elvileg azoknak szól, akiknek van garázsuk, de túlnyomórészt közterületen parkolnak, hiszen elsősorban ők tudják a közterületen kívül tárolni a kedvezmény igénybevételéhez amúgy szükséges autót, és esetükben csökken érdemben a közterület-használat, ami az önkormányzat fő célja. És bár felvethető, hogy mennyire igazságos 100 ezer forint értékű támogatást adni csak azért, hogy valaki ne használjon 10 négyzetméter közterületet, amire amúgy nincs szüksége (hiszen ilyen alapon a kerület sok ezer autó nélküli lakosa is kaphatna hasonló támogatást), ebben az esetben legalább tényleg felszabadul némi közterület.
Ugyanakkor semmi akadálya nincs annak, hogy az, aki főleg garázsban tartja az autóját, és korábban nem is volt parkolási engedélye, kiváltsa azt akár az év végén 7 ezer forintért, majd januárban éves BKK-bérletet igényeljen. Így az ilyen esetekben az önkormányzat teljesen fölöslegesen ad jelentős támogatást, hiszen az igénylő támogatás nélkül se használná a közterületet. És mivel a közterületi parkolás díja emelkedik (jövőre már 15 ezer forint lesz a díj), a garázzsal és parkolási engedéllyel is rendelkező lakók közül feltehetően egyre többen az éves parkolási díj hatására is lemondanának parkolási engedélyükről, így esetükben is fölösleges a BKK-bérlet támogatásként.
Ráadásul az önkormányzat tájékoztatása szerint a BKK-bérlet annak is jár, akinek tavaly volt már ilyen kedvezménye (legalábbis amíg van autója). Így az éves BKK-bérlet gyakorlatilag minden olyan lakónak jár 65 éves koráig (utána csak azért nem, mert ingyen utazhat a BKK-n), akinek van garázsa és autója, és ezért csak elég egyszer parkolási engedélyt igényelnie.
Egy garázzsal rendelkező lakás a II. kerület fizetős részén ezentúl egyet jelent az ingyenes BKK-bérlet lehetőségével is.
Ezenkívül annak sincsen különösebb akadálya, hogy egy Budapest más részén lakó bejelentkezzen egy II. kerületi lakásba, és úgy igényeljen előbb parkolási engedélyt, majd éves BKK-bérletet. Az ilyen visszaélést az is megkönnyíti, hogy az éves BKK-bérlet annak is jár, aki olyan háztartásban lakik, ahol már igényeltek parkolási engedélyt. (Sőt annak sincs akadálya, hogy egy háztartásban két autó kapjon parkolási engedélyt, és a háztartás egy tagja még éves BKK-bérletet is kapjon.)
Emiatt olyan lakásba is be lehet jelentkezni, ahol már van egy autónak parkolási engedélye a háztartásban – és ilyen lakásból nagyon sok van. Igaz, ilyenkor az igénylőnek már 15-27 ezer forintot kell fizetnie a parkolási engedélyért, de cserébe sok évig ingyen kaphat éves BKK-bérletet (persze csak akkor, ha bejelentkezve marad a lakásban). Ez persze juttatással való visszaélésnek minősülhet, de elég nehéz elképzelni, hogy az erőforráshiánnyal küszködő önkormányzat felderítsen és szankcionáljon ilyen ügyeket.
A BKK-bérletet biztosító kedvezmény alapvetően igazságtalan, hiszen csak annak jár, aki korábban hozzájárult a parkolási problémákhoz, míg az autóval nem rendelkező, így parkolási problémát korábban sem okozó lakosok kimaradnak belőle. De egészen abszurd módon az éves BKK-bérlet annak sem jár, aki lemond a saját autóhasználatról, és ezentúl az autóforgalom okozta problémákhoz is jóval kisebb mértékben járul hozzá (hiszen a kedvezmény igénybevételéhez autó is kell). A BKK-bérletes kedvezménnyel kapcsolatos szabályozás így egyben az autóhasználatot is támogatja.
