A csökkentés után is az európai élmezőnyben marad a magyar sport állami támogatása

„Két napja találkoztam a német sportminiszterrel, elhűlt, amikor a számokról beszéltem, arról, hogy mennyit szánunk a magyar sportra. Irigykedett” – mondta Pósfai Gábor belügyminiszter a Merre tovább, magyar sport? konferencián.

Tágabb kontextus: a kormány átalakítja a sportfinanszírozási rendszert. Pósfai Gábor szerint az új rendszer sokcsatornás helyett egycsatornás lesz, és a pénzeket a sportállamtitkárságon keresztül fogják kiosztani az érintett szervezeteknek.

• A kormány megszüntette a társasági adó (tao) kedvezmény 2011 óta létező rendszerét, ami lehetővé tette a vállalatok számára, hogy a nyereségük után keletkező adót ne az államnak, hanem sportszervezeteknek utalják.
• Módosítottak az egyszerűsített adózás, vagyis az ekho szabályain is, így ezt a sportolók már csak 60 millió forintos határig vehetik majd igénybe a korábbi 500 milliós plafon helyett.
• 453 milliárd forintot szán jövőre sportra a kormány. Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár szerint látványsportra (például focira) kevesebb fog jutni. Ezt azzal indokolta, hogy mivel máshol növelték a támogatást, ezért valahonnan el is kellett venni.
• A rendszer átalakításának nyertese Pósfai Gábor szerint a szabadidő-, utánpótlás- és az iskolai sport lesz.

Igen, de: a központi költségvetés nominálisan az előző év szintjén tartja a sportra fordított költéseket, viszont több közvetett állami támogatást vág meg.

• Az ekho-módosítás, valamint az állami vállalatok szponzorációs gyakorlatának felülvizsgálata is a sztárcsapatokra lehet negatív hatással – hívta fel a figyelmet Dénes Ferenc sportközgazdász a Nemzetisport.hu-n megjelent cikkében.

Felülnézet: 2024-ben a bruttó hazai termék (GDP) arányában Magyarország fordította a harmadik legtöbb pénzt sportra az EU-ban. Itthon a GDP 0,6 százaléka ment ilyen célra, míg a Pósfai Gábor szerint hüledező német sportminiszter hazájában 0,3 százalék.

• Ráadásul 2020-hoz képest megfeleződött ez az arány, akkor a GDP 1,3 százaléka ment sportra itthon.
• Az unión belül Svédország (0,7 százalék) költött a legnagyobb arányban erre, a sereghajtók (Bulgária, Ciprus, Írország) az EU-ban pedig a GDP 0,1 százalékát, vagyis a magyar aránynak csak a hatodát költötték sportra.

Mi várható? A 2027-es költségvetés tervezete 2027-ben 97 716 milliárd forintos bruttó hazai termékkel (GDP) számol, ami alapján a 453 milliárdos sportkiadás 0,46 százalékot tenne ki GDP-arányosan.

• A 2026-ra vonatkozó pótköltségvetésben 92 284 milliárd forintos várható GDP szerepel. Mivel 2027-ben a kiadásokat a 2026-os szinten tartják, GDP-arányosan ez a tétel 0,49 százalékról enyhén csökkenni fog jövőre (ha a költségvetést ebben a formában fogadják el, és ennyi lesz a GDP).
• Ez nem feltétlenül vethető össze közvetlenül az Eurostat fenti statisztikájával, ugyanis ebben az esetben az arányokat a költségvetések és a miniszter nyilatkozata alapján számoltuk ki, de még ez az arány is az uniós mezőny felső harmadában lenne.