Más országokban inkább fogynak a munkaszüneti napok, de kérdés, hogy mire mennek vele

Kedden elfogadta a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényjavaslatot az Országgyűlés.

• A tiszás javaslat szerint háromnapossá válik a karácsonyi munkaszünet, így az üzletek december 24-én is zárva tartanak. Az eddigi szabály szerint a december 24-i pihenőnapot december 12-én kellett volna ledolgozni.

Előzmények: korábban a Jobbik több alkalommal nyújtott be törvényjavaslatot azzal a céllal, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen, ám ezeket a Fidesz nem szavazta meg.

• Kétszer népszavazást is kezdeményeztek a kérdés kapcsán, ám 2024-ben a Kúria elutasította a kezdeményezést, 2025-ben pedig elfogadta, de ekkor nem jött össze a kellő mennyiségű aláírás.
• A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete is több alkalommal próbálta népszavazásra bocsátani a kérdést, utoljára idén áprilisban, de nekik sem jöttek össze az aláírások.

Számokban: Magyarországon már 12 hivatalos munkaszüneti nap van egy évben, így a munkaszüneti napok számát tekintve Európa középmezőnyébe tartozik az ország.

• A legtöbb munkaszüneti nap Georgiában/Grúziában (18) és Romániában (17) van, míg a legkevesebb az Egyesült Királyságban (8), ahol viszont árnyalja a képet, hogy kompenzációként a munkavállalók 28 napot vehetnek ki szabadságnak.
• A háromnapos karácsonyi szünet nem ritka: ez a szokás például Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Izlandon, Lettországban, Litvániában vagy éppen Szlovákiában.

Tágabb kontextus: több európai országban ellentétes mozgások jellemezték a politikai napirendet az utóbbi években. Tavaly júliusban François Bayrou francia miniszterelnök két munkaszüneti nap eltörlését indítványozta azzal a céllal, hogy így csökkentse a GDP-arányos költségvetési hiányt.

• A belengetett intézkedés komoly ellenállást váltott ki, és a következő kormány már nem vette újra elő a javaslatot, miután Bayrou szeptemberben elbukta az ellene indított bizalmi szavazást.
• A német kancellár, Friedrich Merz tavaly arról beszélt, hogy a németeknek többet és hatékonyabban kéne dolgoznia, és kijelentette, hogy a munka-magánélet egyensúllyal és négynapos munkahéttel nem lehet fenntartani a jólétet.
• A német Ifo agytröszt ezzel összefüggésben felvetette, hogy csökkenteni kellene a munkaszüneti napokat a védelmi kiadások növelése érdekében.
• Dánia 2023-ban pont a védelmi költségekre hivatkozva nyilvánított egy 17. századból származó vallási ünnepet munkanappá.
• Szlovákiában tavaly törölt el egy munkaszüneti napot Robert Fico kormánya, szintén a költségvetési egyensúly miatt.
• Kormányon Gulyás Gergely is azzal érvelt, hogy a munkaszüneti napok számának növelése csökkenti a gazdaság teljesítményét.

Igen, de: egy munkanap kiesése csak igen csekély mértékben csökkenti a bruttó hazai terméket (GDP). Egy 2021-es átfogó nemzetközi kutatás szerint az egyszeri évi egynapos munkaszünet átlagosan az egy napra számított érték körülbelül 20 százalékával csökkentheti a GDP-t, de ez is csak rövid távon igaz.

• A kutatás szerzői azt vizsgálták, hogy milyen hatása van egy adott gazdaságban, amikor egy munkaszüneti nap hétvégére esik, ám nem pótolják azt hétköznapi munkaszünettel.
• A hatás a szóban forgó gazdaság szerkezetétől is függ, ugyanis sok szektort kevéssé érint, például a mezőgazdaságot, valamint a turizmus és a vendéglátás kifejezetten nyertese annak, ha munkaszüneti nap van.
• A kiskereskedelmet sem érinti jellemzően negatívan a zárva tartás. A vasárnapi boltzár időszakában Magyarországon az összforgalom nem csökkent, csak az emberek máskorra időzítették a bevásárlást.
• Az iparban okozhat komolyabb kiesést a szünnap, főleg olyan üzemekben, ahol folyamatos a termelés, mert az eszközöket nem lehet vagy éri meg rövid időre leállítani, majd újraindítani.
• Az is ellenérvként szokott megjelenni a munkaszüneti napok csökkentése ellen, hogy a több szabadnappal rendelkező dolgozók kipihentebbek és hatékonyabbak, amikor munkában vannak, így emiatt sem csökken érdemben a termelés.