Energiazabálók a magyar lakóépületek európai összehasonlításban
A székesfehérvári Ősz utcai lakótelep 2024-ben, illusztráció – Fotó: Vasvári Tamás / MTI
A Karakter életre kel – találkozzunk a Trafóban! November 7-én irodalommal, filmmel, kortárs tánccal és koncerttel ünnepeljük a Karakter első születésnapját.
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Program és jegyekVelünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Egy átlagos magyar lakóépület uniós összehasonlításban is energiazabálónak számít. Az éghajlati különbségekkel korrigálva a magyar lakóépületek fogyasztják átlagosan a negyedik legtöbb energiát az Európai Unióban. Enélkül a 8. helyen áll hazánk az Odyssee-Mure európai energiahatékonysági adatbázis alapján készült listán.
- A legtöbb energiát a horvát, luxemburgi és olasz épületek fogyasztották 2023-ban az éghajlati különbségekkel korrigálva. A régióban a cseh, lengyel és szlovák átlagfogyasztás is magasabb volt az uniós átlagnál, a román viszont alacsonyabb.
- 2000 és 2023 között a lakóépületek energiafogyasztása uniós átlagban több mint negyedével esett vissza, miközben Magyarországon csak jóval szerényebb, 13 százalékos volt a csökkenés.
- 2010 és 2019 között a fogyasztás mérséklődése a legtöbb országban lassú volt. Öt tagállamban (Máltán, Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Lettországban) még nőtt is az átlagfogyasztás.
- A csökkenés 2019 óta a legtöbb országban felgyorsult. Az EU egészében 12, Magyarországon 8 százalékkal esett vissza az átlagos energiafelhasználás.
(A cikk eredetileg a G7 szombati hírlevelében jelent meg, amelyre itt lehet feliratkozni.)
