Egyre kevesebben nyelvvizsgáznak, de nem ez a baj a magyarok nyelvtudásával
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Kevesebb mint felére esett vissza a nyelvvizsgázók száma egyetlen évtized alatt. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2016-ban még 134 ezren nyelvvizsgáztak Magyarországon, ez a szám 56 ezerre zuhant 2025-re. A jelenségre már mások is felhívták a figyelmet, de ez a visszaesés nem feltétlenül azt jelenti, hogy kevésbé tanulnának és tudnának a magyarok nyelveket.
A nyelvvizsgák számának visszaesése mögött számos ok áll:
- a megfelelően megírt érettségit is elfogadják ma már nyelvvizsga helyett,
- alapvetően nem kötelező a diplomaszerzéshez a Covid óta,
- a munkáltatók ma már nagyon ritkán várják el a nyelvvizsga meglétét.
Ebben a cikkben a nyelvvizsgázás trendjei mellett arra is kitérünk, hogy hiába csökkent a nyelvvizsgák száma, a fiatalok nyelvtudása javuló trendet mutat. Azonban ez a javulás is csak ahhoz elég, hogy Magyarország továbbra is sereghajtó legyen angol- és általában idegennyelv-tudásban az EU-ban.
A diákokon kívül kevesen keresik a nyelvvizsgát
Az életkor szerinti megoszlásból látható, hogy leginkább a 24 év felettiek tűntek el a nyelvvizsgázók közül, esetükben 84 százalékos a csökkenés. Ennek kapcsán még gondolhatnánk azt, hogy ma már korábban szereznek nyelvvizsgát a magyarok, ezért felnőtt korban már kevésbé van szükség rá. Azonban az egyetemista generáció, a 19-24 évesek körében is 73 százalékos a visszaesés.
Jól látható, hogy a visszaesés 2020-ban indult meg igazán, leginkább a Covid hatására. Nyelvvizsgákat nehézkes lenne online végezni, hiszen így a visszaéléseket nehéz lenne kiszűrni. Itt azonban elmaradt a járvány utáni visszapattanás. Ezt a felsőoktatásban tetézte, hogy a kormány 2022 decemberében eltörölte, hogy kötelező legalább egy középfokú nyelvvizsga a diplomaszerzéshez.
Ezt követően az egyetemek dönthetik el, hogy elvárják-e a diploma feltételeként. A legnagyobb hazai egyetemen, az ELTE-n például el is törölték a kötelezettséget. Akik pedig 2022 előtt kezdték meg tanulmányaikat, a Covid miatt kaptak felmentést a nyelvvizsga alól.
Önmagában a nyelvvizsgák száma azonban félrevezető is lehet, hiszen közben számottevően csökken a hazai lakosság. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az adott korosztályokban hogyan változott a nyelvvizsgát szerzők száma ezer főre vetítve, de ebben sincsen igazán jelentős eltérés az abszolút adatokhoz képest.
Eltűnő motiváció
A lakosságszámhoz arányosítva az látható, hogy a legnagyobb csökkenés a felsőoktatásban volt. Az érettségire készülő, 14-19 éves korosztályban 24 százalékos volt a visszaesés. Ezerből csak 67 fiatal tett nyelvvizsgát, ami nem túl fényes arány.
Az érettségi és a nyelvvizsgák kapcsolata is sajátos Magyarországon. Nagyon leegyszerűsítve, az érettségit el kell fogadni nyelvvizsgának, ha jól sikerül, de a nyelvvizsgát nem fogadják el automatikusan érettséginek, ugyanakkor az oktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy elfogadják érettségi helyett.
Az érettségi vizsga során elért eredmény alapján maga az érettségi bizonyítvány számít nyelvvizsgának. Erről nem adnak külön oklevelet. Ezt ugyanakkor külföldön nehéz lenne bemutatni, így nem is igazán használható.
A középiskolás diákok számára a legfőbb motiváció a nyelvvizsgára az lehet, hogy a felsőoktatási felvételi során ezért pluszpontokat kaphatnak. Az összesen elérhető 500 pontból 200-200 pont a korábbi tanulmányi eredmény és az érettségi, 100 pont az összes többletpont.
Ma már az is az intézményeken múlik, hogy a nyelvvizsgát mennyi ponttal honorálják. A Budapesti Corvinus Egyetemen közgazdász alapképzésben például 30 pont a középfokú, 40 a felsőfokú nyelvvizsga, összesen 70 pontot érhet. A tanulmányok szempontjából nehezen értelmezhető sporteredményekre viszont akár 50 pontot is adnak. Az Edutus Egyetemen már 70 pontot ér a felsőfokú nyelvvizsga. Elég nehézkes tehát annak eldöntése, hogy mennyit is fog érni a felvételinél.
Akik kevésbé népszerű szakokra akarnak bejutni, ahol van bőven állami finanszírozással elérhető férőhely, nem igazán motiváló a nyelvvizsga. Leginkább kompetitív, szűkített állami helyekkel elérhető képzéseknél – mint közgazdász vagy jogász – nagyon fontos versenytényező a nyelvvizsgák megléte.
Összességében tehát az érettségizőknek és a felsőoktatásban tanulóknak is jelentőseb szűkült a motivációja, hogy nyelvvizsgát szerezzenek.
Külföldi tanuláskor továbbra is fontos
Ma már a felsőoktatásban tanuló magyar diákok közel tizede külföldön jár egyetemre. Igen változatos, hogy nekik kell-e nyelvvizsga a felvételihez, beiratkozáshoz. A német és osztrák egyetemek német nyelvű képzéseire a Goethe nyelvvizsgát szokták elvárni, ami bekerül a hazai nyelvvizsga-statisztikákba.
Hollandiában, amely manapság az egyik legnépszerűbb célország, általában szintén elvárás a nyelvvizsga. Csakhogy angolból úgy is lehet nyelvvizsgázni – akár más országban is –, hogy az nem feltétlenül jelenik meg a hazai statisztikákban. A munkáltatók pedig lényegében sose várják el a nyelvvizsga meglétét, csak a nyelvismeret szintje fontos. Ezek mind hatással lehetnek arra, hogy mit látunk a fiatalok nyelvvizsgázási kedvéből.
Az is fontos változás, hogy a gyakorlatban nem túl hasznos alapfokú vizsgák szinte eltűntek, de a középfok népszerűsége is erősen visszaesett. Nőtt viszont a felsőfokú vizsgák aránya tíz év alatt 13 százalékkal. Mivel egyre többen rögtön felsőfokú vizsgát szereznek, az alacsonyabb szintű vizsgák száma csökken.
Kiugrott az érettségizők száma
Önmagában a nyelvvizsga azonban nem biztos, hogy sokat mond a nyelvtudásról. Az érettségi eredmények alapján az látható, hogy tíz év alatt 10 ezerről 28 ezerre nőtt az angol nyelvből érettségizők száma. A 2,7-szeres növekedés még nagyobb, ha a csökkenő számú érettségizők arányában nézzük: 2016-ban a diákok 9,2 százaléka tett angol érettségit, ez 2025-ben már 39,4 százalék volt.
A német esetében ugyanúgy körülbelül 2300-an érettségiztek, mint tíz évvel korábban, de arányaiban ez is másfélszeres növekedés: 2,1-ről 3,2 százalékra.
Az is örömteli, hogy eközben az érettségi eredmények is javultak a nyelvi tárgyakból. (Ez ugyanakkor igaz az érettségik összesített eredményére is.)
Az érettségi bizonyítványt szerzett diákok aránya a 18 éves fiatalok arányához képest nem változott az időszak alatt, végig 68-72 százalék volt. (Ebből 2024 lógott ki, amikor egy egyszeri hatás miatt 47 százalékra csökkent.*
A magyar érettségizett diákok egyre nagyobb része vizsgázik idegen nyelvből, 2025-ben már 43 százalékára nőtt az arányuk. Azonban ez még mindig csak azt jelenti, hogy a 18 évesek 30 százaléka ér el megfelelő nyelvtudást.
Ez így még kevés
A fiatalok esetében ugyan javuló trendet láthatunk, de még ez is igen messze van az európai átlagtól. Az Eurostat legutóbbi, 2022-es, önbevalláson alapuló adatai alapján csak Bulgáriában volt kisebb az idegen nyelvet nem beszélők aránya az Európai Unióban, mint Magyarországon a 18-64 éves, munkaképes lakosság körében.
Azonban a különbség marginális: nálunk a lakosság 49, Bulgáriában 49,3 százaléka nem beszélt egyetlen idegen nyelvet sem. Az unión kívüli, 86 milliós lakosú Törökországban is jobb egy kicsit a helyzet, ott 43 százalék nem beszél idegen nyelveket.
A magyar oktatási rendszer szegénységi bizonyítványa, hogy a fiatalok között, a 18-25 éves korosztályban messze a magyarok beszélnek legkevésbé idegen nyelveket Európában. Háromból csak egy magyar fiatal tud legalább egy idegen nyelvet.
A fenti adatok kapcsán érdemes az érettségikből kiolvasható adatokra visszautalni, a számok azokkal összecsengenek.
Ha a több nyelvet ismerők arányát vizsgáljuk, akkor is látványos Magyarország lemaradása. Két nyelvet az európai fiatalok harmada beszél, nálunk negyede – ennél csak Bulgária és Törökország adata rosszabb érdemben. Igaz, néhány kisebb ország is Magyarország mögé került ebben a listában.*
A három idegen nyelvet beszélő magyar fiatal pedig elképesztően ritka: alig minden ötvenedik. Az uniós átlag minden hatodik*
A nyelvismeret minősége sem mindegy: igazán jól a magyar 18-24 évesek 32 százaléka beszéli az ismert idegen nyelv(ek)et, amivel már hét másik uniós országot utasít maga mögé Magyarország. Mivel azonban nálunk kevesen beszélnek bármilyen szinten nyelveket, a jól beszélők aránya lakosságarányosan a legkisebb.
Jelentős társadalmi és regionális különbség
Hogyan lehetne javítani a helyzeten? Az Educatio folyóiratban megjelent tanulmány 20 korábbi kutatás eredményeit vetette össze. Több kutatás szerint a nyelvtanulás hatékonysága nő, ha korábban kezdődik, és a tananyag a diákok életkorához és érdeklődéséhez igazodik, de ma még mindig csak kevés elsős kezd rögtön nyelvet is tanulni. Nagyok a társadalmi különbségek, leginkább a szülők képzettsége és társadalmi státusza határozza meg, ki fog jobban nyelvet tanulni, illetve használni.
A kompetenciavizsgálatok közül a 2022-esbe került be először az idegen nyelv itthon. Az azóta eltelt időben érdemben nem változott az elért eredmény. A 11. évfolyamos diákok negyede nem éri el a B1-es szintet, így érdemi beszélgetést nem tudnak folytatni idegen nyelven. Legalább erős középfokú tudással a diákok negyede rendelkezett. Fontos kiemelni, hogy ez már csak a közoktatásra vonatkozik – a jóval rosszabb eredményű szakoktatás adatai nem érhetők el.
Országos szinten nagyok a különbségek az egyes járások között, a fővárosban és a megyeszékhelyeken jellemzően jobbak az eredmények. Az alábbi térképen is jól látható területi különbségek csökkentése nélkül nehezen elképzelhető, hogy érdemben javuljanak az országos eredmények.
