Uniós középmezőnyben vagyunk a tiszaújvárosihoz hasonló munkabalesetekben

38 millió forintra bírságolta a munkavédelmi hatóság a Mol Petrolkémia Zrt.-t, miután a május végén történt, egy halálos áldozatot is követelő tiszaújvárosi baleset kapcsán súlyos biztonsági hiányosságokat tárt fel a vegyipari üzemben – az erre vonatkozó adatokat a Borsod Online kérte ki a Szociális és Családügyi Minisztériumtól.

Felülnézet: több év csökkenése után tavaly ismét emelkedett a munkabalesetek száma Magyarországon, és bár a halálos balesetek száma kevesebb lett, a vizsgálatok több mint háromnegyed részénél tártak fel súlyos hiányosságokat – ez a kormány munkavédelmi jelentéséből derült ki, amelyet részletesen a Népszava dolgozott fel nemrég.

Számokban: a munkabalesetek száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 és 2024 között 17 és 24 ezer között mozgott, a legjobb évet 2012-ben, a legrosszabbat 2019-ben dokumentálták.

• A halálos balesetek (de nem a balesetekben meghaltak) száma ez idő alatt 2023-ban volt a legkisebb (61), és 2010-ben a legnagyobb (96).

Tágabb kontextus: önmagában ezek a számok nem adnak alapos áttekintést a munkavédelem általános helyzetéről, ráadásul a KSH-adatok alapján egyértelmű trendek sem azonosíthatók, mert a balesetek száma az említett határok között nem trendszerűen változik.

• Némileg közelebbi képet adhat a valóságról a nemzetközi összehasonlítás, de az egyes országok adatait ebben a statisztikában meglehetősen nehéz közös nevezőre hozni.
• A KSH megadja a 10 ezer (adott évben dolgozó) munkavállalóra eső arányt, az Eurostat ehelyett a 100 ezer alkalmazottra jutó mértékeket hasonlítja össze, de az uniós statisztikai szervezet ezen kívül még egy speciális súlyozást is alkalmaz.
• Erre azért van szükség, mert a baleset bekövetkezésének valószínűsége erősen függ a gazdasági tevékenységtől, amelyet az adott személy végez, vagyis a különböző gazdasági tevékenységek relatív fontossága (súlya) országonként változik az adott ország gazdasági szerkezetének megfelelően.
• Az alábbi táblázatok a súlyozott, azaz standardizált balesetszámokat tartalmazzák a halálos és a nem halálos kimenetelű eseteknél, ám ezekre vonatkozóan csak 2023-as a legfrissebb európai adatsor (a 2024-es csak nem standardizált formában érhető el).

• A halálos kimenetelű balesetek előfordulási arányából az látszik, hogy Magyarország közepesen teljesít, valamivel az uniós átlag alatt.

• A nem halálos kimenetelű balesetek grafikonja azonban egészen más képet mutat, olyat, mintha Nyugat-Európában sokkal több baleset lenne, mint keleten.

Igen, de: ahogy az Eurostat is megjegyzi, ezek a számok abban az értelemben nem tükrözik jól a valóságot, hogy a keleti tagállamokban feltételezhetően „aluljelentéssel” állunk szemben, azaz a nem halálos kimenetelű eseteknek nem marad annyira szigorúan nyoma, mint Nyugat-Európában.

• Mivel a halálos kimenetelt is tartalmazó eseteket nem lehet ilyen lazán kezelni, a valós rangsor vélhetően a nem halálos baleseteknél is hasonló lenne, ha a jelentési gyakorlat megegyezne.