Az energiaválság különösen fájóvá tette a hazai áramrendszer hiányzó láncszemét

Kelet-Magyarország legnagyobb, 40 megawattóra energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszere Tiszaújvárosban az átadás napján, 2026. március 26-án – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb az energiatárolós kapacitások aránya a napelemes kapacitásokhoz képest tavaly abban a 21 európai uniós tagállamban, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak a 2025-ös adatok, és legalább 1 gigawattóra volt a napelemes kapacitásuk.
- A hazai villamosenergia-rendszerben a csúcsidőszakban drágán importálunk áramot, napközben pedig olcsón exportáljuk a rengeteg napelemből termelt villamos energiát. Ha az áramot akkumulátorokba vezetnénk, délután is lehetne olcsón fogyasztani.
- Itthon tavaly 8,3 gigawatt teljesítményű napelemes kapacitás mellett 110 megawatt energiatárolós kapacitás volt, ami az egyik legrosszabb arány az EU-ban.
- „A paksi atomerőmű leállása nem a megújuló energia korlátait, hanem a hazai energiatárolás hiányát teszi látványossá” – írta a Másfélfok.hu-n Szilva Attila fizikus, a BME és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója.
- Tavaly óta a napelemes és az energiatárolós kapacitás is nőhetett, ugyanakkor az energiatárolók telepítését sokáig nem ösztönözte a kormányzat olyan mértékben, ahogy a napelemekét.
- A kormány ígérete szerint 2027-ig 700 megawattra, hosszabb távon pedig 3 gigawattra bővülne a hazai energiatárolási kapacitás.
(A cikk eredetileg a G7 szombati hírlevelében jelent meg, amelyre itt lehet feliratkozni.)