Erősen megtolta a hőszivattyúk eladásait az energiaválság

Erős első negyedévet zárt az európai hőszivattyúpiac, az értékesítést az iráni háború miatt emelkedő energiaköltségek hajtják.

Miért fontos ez? A zöld átállás egyik kulcsfontosságú eszköze a hőszivattyú (amelynek egyik változata a légkondi/klímaberendezés), de terjedése eddig inkább kudarcos történet volt Európában, ezen fordíthat most az elhúzódó közel-keleti válság.

Számokban: az európai gyártói szakszövetség adatai szerint az év első három hónapjában 11 európai országban már 575 ezer lakossági hőszivattyút adtak el, ami évi 17 százalékos növekedés.

• Tavaly 16 európai országot nézve 2,62 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 10,3 százalékos bővülésnek felel meg (ebben nincs magyar adat, az országok listáját a csillagra kattintva lehet megnézni*
  Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország.
  ).
• 2022-ben még 2,8 millió berendezést telepítettek az EU-ban, a várt felfutás helyett azonban csökkenés következett be, 2023-ban 2,7 millióra, 2024-ben pedig már 2 millió közelébe esett vissza a szám. Erről a mélypontról fordult vissza tavaly a trend.

Felülnézet: a kereslet növekedését az Oilprice.com cikke szerint egyértelműen a közel-keleti válság miatti energiaszűkösség, illetve emelkedő olaj- és gázár okozza.

• Az európai háztartások erősen kitettek az energiapiaci áringadozásoknak, az országok többsége importra szorul. (Ez Magyarországon is igaz, de a mesterségesen alacsonyan tartott, rezsicsökkentett lakossági tarifák ezt elfedik; ha emelkedik a költség, azt máshol fizetjük meg.)
• Kevesebb mint két hónap alatt a válság miatt 24 milliárd euróval emelkedett meg az EU-országok energiaimport-költsége.

Alulnézet: a hőszivattyús fűtés-hűtés kiépítése egyszeri komolyabb költség a háztartásoknak, utána azonban alacsonyabb rezsit eredményez, és a fogyasztást a földgáz helyett az elektromos áram felé tolja el (amely előállítható atom- vagy klasszikus megújuló energiaforrásokból is).

• Technológiai értelemben a légkondicionálók is hőszivattyúk, Magyarországon döntően ezek terjednek az egyre hosszabb nyári hőségidőszakok (és nem az emelkedő energiaárak) hatására.
• Az európai országokban a hőszivattyúk kezdeti beruházási költségeit gyakran támogatják, de a programokat sokszor megszüntetik, az összkép mozaikszerű és kaotikus, a kiszámíthatatlanság pedig gátolja a terjedést.

Tágabb kontextus: az Európai Bizottság évekkel ezelőtt azt irányozta elő, hogy 2030-ra 60 millió hőszivattyú (ezen elsősorban nem az egyszerűbb klímákat értik) legyen a háztartásokban, de ez elérhetetlennek látszik évi 2-2,5 milliós növekedéssel. Jelenleg ugyanis csak 28 millió közelében járunk.

• Mivel a Bizottság azt is elvárta, hogy a hőszivattyúk Európában készüljenek, a nagy gyártók többsége bővítette az EU-ban lévő üzemeit. Eddig azonban az állami támogatások rendszertelensége és kiszámíthatatlansága miatt a kereslet felfutása elmaradt, a gyártók ezért azzal küzdenek, hogy legyen elég megrendelésük.
• A megindult növekedés tehát ígéretes, de alacsony a kiindulási pontja, mértéke nem elegendő a célok eléréséhez, és továbbra sem párosul Európa-szerte általános, hosszabb távon is kiszámítható támogatási rendszerekkel, azaz anyagi ösztönzéssel.