2006 óta először nem örülhet a Fidesz a választás előtti munkanélküliségi adatnak

Viszonylag kedvezőtlen munkaerőpiaci körülmények közepette zajlik az idei választási kampány, a februári munkanélküliségi ráta ugyanis 4,8 százalék volt a 15–74 évesek körében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint. Ez az érték jóval kedvezőtlenebb, mint a négy évvel ezelőtt rögzített 3,7 százalékos adat, amikor a kormánypárt egyik gazdasági érve a munkanélküliség alacsony szinten tartása volt.

Előzmények: a választási évek februárjait nézve utoljára 2014-ben volt nagyobb a munkanélküliség a mostaninál, 8,1 százalék. Ez az adat azonban az évtized eleji, válságos időszakban tapasztalt szinthez képest kedvező volt, így a kormány eredményként is tudott rá hivatkozni – a munkanélküliségi ráta épp az utolsó kormányváltás előtt, 2010 februárjában érte el a csúcsát, ekkor 11,7 százalék volt.

Miért fontos ez? Kedvező munkanélküliségi mutatók mellett a kormánypárt számára nemcsak könnyebb bizonyítani a gazdaságpolitikájának sikerét a kampány során, hanem ettől függetlenül is jól járhat az úgynevezett „gazdasági szavazás”-jelenség révén: a jó vagy javuló gazdasági teljesítmény (beleértve az alacsony munkanélküliséget) növeli a kormánypárt esélyeit az újraválasztásra.

Igen, de: a tényadatoknál fontosabb az érzékelés, a választók hajlamosak másként értékelni a javuló, illetve a stagnáló és a gyengülő adatokat. A rossz hírek általában erősebben hatnak a döntéseikre, így a gazdasági mutatók tükrében inkább utólag magyarázni, semmint előre jelezni lehet az eredményeket. 2018-ban mindenesetre jókora szerepe lehetett a kedvező gazdasági körülményeknek a Fidesz győzelmében.

• A fogyasztói bizalom javul tavaly július óta, míg 2022-ben épp a választás előtti időszakban kezdett zuhanni a GKI erre vonatkozó indexe, ami négy éve márciusban már alacsonyabban állt, mint az elmúlt két hónapban, amikor kétéves csúcsra jutott – ez aligha független a közelmúlt bőkezű kormányzati intézkedéseitől, mint amilyen például az Otthon Start Program.

Tágabb kontextus: nem különösebben magas a magyarországi munkanélküliségi ráta az Európai Unióban. Az Eurostat legfrissebb, januári adatai tükrében a mutató uniós átlaga 5,8 százalék, míg az eurózónában 6,1 százalék a munkanélküliségi ráta (a magyarországi adat 4,6 százalék volt januárban a KSH szerint). Az uniós átlagok 2021 óta csökkennek, már a járvány előtti szintnél is alacsonyabbak.

• Tízéves csúcsra ugrott a magyarországi munkanélküliségi ráta, továbbá a munkanélküliek száma már 230–235 ezer fő körül van, ami szintén 2016 első fele óta nem látott magas szám, jegyzi meg Virovácz Péter, az ING elemzője az adatokkal kapcsolatban. A magyarországi tendenciák tehát szembemennek az unió egészében tapasztalttal, ami szintén nem kedvez a helyzet megítélésnek.