Nem állunk jól azzal a céllal, ami miatt a főváros csúnya zöldségeket mentene

A fővárosi önkormányzat 1,2 millió dollárt (mintegy 380 millió forintot) nyert a Bloomberg alapítvány pályázatán egy olyan üzem létesítésére, amelyben esztétikailag kifogásolható, de jó minőségű zöldségeket és gyümölcsöket tudnak feldolgozni, amelyeket aztán a fővárosi közétkeztetésben használnak fel.

• Budapesten egy évben több mint 100 ezer tonna zöldség és gyümölcs kerül a kukákba, mert nem elég szépek, hogy el lehessen őket adni. Az üzem létesítése egyszerre környezetvédelmi beruházás, javítja a közétkeztetés (diákétkeztetés és az idősotthoni ellátás) színvonalát, és takarékoskodást is jelent – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon.

Számokban: Magyarországon az Eurostat adatai szerint 2023-ban egy főre jutóan összesen 88 kiló élelmiszer-hulladék termelődött átlagosan, aminek 70 százaléka a háztartásokhoz kötődött (62 kilogramm). A kiskereskedelemben évente átlagosan 5 kiló élelmiszer-hulladék jött létre (a teljes pazarlás 6 százaléka).

• 2020 és 2023 között, amikor az Eurostat-adatok rendelkezésre állnak, a teljes hazai átlag 94-ről 88 kilóra, a háztartásoké pedig 66-ról 62-re csökkent.
• 2024-ben folytatódott a csökkenés a Nébih felmérése szerint, ebben az évben már csak 59,72 kiló volt a háztartásoknál keletkező hulladék átlaga.

Alulnézet: a Nébih felmérése szerint az élelmiszer-pazarlás itthon 2016 óta harmadával csökkent a háztartások körében. A 2024-es kutatás összefoglalójában erre néhány lehetséges magyarázat is szerepel, például hogy kevesebb lett a vendégség, az étkezések egy része áthelyeződött éttermekbe, vagy hogy felnőtt egy olyan generáció, amely erre már jobban figyel.

• A kidobott élelmiszerek 36 százalékának kidobása lett volna megelőzhető egy kis odafigyeléssel a felmérés szerint. Mindez egyébként sok elpazarolt pénzt is jelent: az Élelmiszerbank 2022-ben publikált felmérése szerint a pazarlás évente átlagosan 45 ezer forintba került egy háztartásnak.

Igen, de: az ENSZ egyik fenntartható fejlődési célja a háztartások élelmiszer-pazarlásának megfelezése 2030-ig. Ez azonban a jelenlegi trendek alapján Magyarország és egész Európa számára erősen kérdéses, valószínűleg lehetetlen – derül ki Kasza Gyula Háztartási élelmiszer-hulladékok mennyisége Magyarországon című 2025-ös tanulmányából.

Felülnézet: az Európai Unión belül Magyarországon kívül csak Szlovéniában és Spanyolországban volt alacsonyabb az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás mennyisége 2023-ban. Ha viszont csak a háztartásokat hasonlítjuk össze, akkor Magyarország az uniós középmezőnyben van.

Miért fontos ez? Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az élelmiszer-pazarlás miatt kerül a légkörbe az üvegházhatású gázok 8-10 százaléka, tehát már csak azzal is sokat tudnánk tenni a klímaváltozás ellen, ha erre jobban odafigyelnénk.