Segítünk Lázár Jánosnak, hogyan lesz a 140 forintos tejből 400 forintos, mire a boltba ér

Meg kell nézni, hogy a termelő és a bolt között kinél megy el a pénz, hogyan lesz a 140 forintos tejből 400 forintos, mire a boltba ér, ez a fő kérdés – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter battonyai lakossági fórumán.

Előzmények: a kérdés visszatérő eleme a magas élelmiszerárakkal kapcsolatos kormányzati érvelésnek, egy éve például Orbán Viktor tette fel a költői kérdést, hogy miért kerül 550 forintba a tej, ha a termelő 200-ért adja át.

• Azért költői a kérdés, mert választ a kormány tagjai sosem adtak, pedig ehhez minden adat a rendelkezésükre áll, vagy számukra nagyon könnyen beszerezhető.
• A kormány hozzáfér az Agrárminisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal, a NAV, a KSH és egyéb hivatalok minden adatához, lehetnek saját felmérései is, de még az ellátási lánc nem állami szereplőitől is bekérhet információkat.
• Lázár János most is a külföldi tulajdonú boltláncok kiszorításával kapcsolatban hozta fel a témát, ez sem újdonság, lényegében már 2010 óta próbálkozik ezzel a kormány, sikertelenül.

Számokban: Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) által működtetett PÁIR (Piaci Árinformációs Rendszer) friss adatai szerint a 1,5 százalékos UHT-tejek bruttó fogyasztói átlagára jelenleg 303 és 413 forint, a 2,8 százalékosaké pedig 327 és 437 forint (az olcsóbb a saját márkások, a drágább a gyártói márkások átlaga).

• A 303 forintos saját márkás 1,5-es tej áfa nélküli nettó ára 289 forint, a beszerzési ára pedig 259 forint, vagyis a boltok haszna átlagosan 30 forint literenként.
• A 327 forintos saját márkás 2,8-as tejnél a boltok haszna átlagosan 19 forint.
• A gyártói márkás tejeken jóval nagyobb a bolti haszon, a 1,5-es tejen 152, a 2,8-ason pedig 135 forint.

Felülnézet: a tejek és tejtermékek 2025 márciusa óta az árrésstop-rendelet alá tartoznak, de a jogszabály csak az évi egymilliárd forintnál nagyobb bevételű láncokra vonatkozik.

• Ezzel a módszerrel veszi ki a szabály hatálya alól a kormány az olyan magyar tulajdonú franchise-hálózatokat, mint például a Coop, a CBA vagy a Reál, ezek akár magasabb árréssel is dolgozhatnak, ha a piaci versenyben így is el tudják adni a termékeket.
• Az árrésstop ezért lényegében csak a főleg külföldi tulajdonú láncokra (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco) vonatkozik.
• Pont azokban a boltokban nem lehet a tej árrése 10 százaléknál nagyobb, amelyeket a miniszter ki akar szorítani Magyarországról.
• A fenti számoknál a saját márkás termékek nagyjából hozzák is a 10 százalékos bolti hasznot, a gyártói márkások nem, de az eltérés abból fakadhat, hogy lehetnek az adatok között nem árrésstoppos üzletek is.

Alulnézet: ha a miniszteri példa kedvéért 400 forint a tej bruttó bolti ára a külföldi láncban, akkor a haszon az alábbiak szerint alakul:

• Az áfa 5 százalék, vagyis 19 forint, a nettó fogyasztói ár így 381 forint.
• A bolt haszna legfeljebb 10 százalék, azaz 35 forint lehet, a beszerzési ár így 346 forint.
• Ha elfogadjuk, hogy a termelő nettó 140 forintért adja át a tejet, akkor a fentiek alapján 206 forintba kerül a tej két pont közötti útja, vagyis a feldolgozása, csomagolása, szállítása és tárolása.

Igen, de: a termelő és a bolt közötti 206 forintból kell a szereplőknek a bérektől kezdve az adókon át az energiaköltségekig mindent kigazdálkodniuk, mint ahogy a bolt 35 forintos árrésével szemben is költségek állnak.

Tágabb kontextus: Magyarországon a céges energiaköltségek magasak, a kiskereskedelem különadót fizet, a szállítás költségét a megemelt útdíjakkal növelték, a csomagolás ára az EPR-díjak*

miatt felment, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése pedig úgy növelte a munkáltatókon a bérnyomást, hogy a gazdaság termelékenysége nem javult.

• Mélyebb elemzésekkel ezekben a kormányzati intézkedésekben is lehetne keresni a magasabb fogyasztói árak okait.
• Ha pedig nem csak tejről, hanem tejtermékekről (sajt, joghurt, vaj és hasonlók) is beszélünk, azok áfaterhelése 18 százalék, vagyis ezeknél egy 400 forintos bolti árban nem 19, hanem 61 forint az adótartalom*
  A cikkben eredetileg 27 százalékos áfa szerepelt, tévesen, ezt javítottuk.
  , az arányok az állami bevételek felé tolódnak el.
• A fentiek alapján az is látszik, hogy a kormány pont azokat a boltokat akarja eltüntetni Magyarországról, amelyeknek épp jogszabállyal törte le, vagyis 10 százalékban maximálta az árrését. Ez logikailag azt jelenti, hogy épp azt az elemét akarja megszüntetni a piacnak, amelynek most (ezeknél a termékeknél) biztosan nem lehet nagy a haszna.