Hiába mondja Lázár János, nem érte utol Magyarország Ausztriát, de a baj nem ezzel van

Kreatív számolással nyerne versenyt Lázár János építési és közlekedési miniszter, amikor időnként azzal büszkélkedik, hogy a magyar gyorsforgalmiút-hálózat hosszabb ma már, mint az osztrák.

• A megfogalmazásokban az autópálya, sztráda, gyorsforgalmi út és a négysávos út váltakozik. Legutóbb múlt heti sajtótájékoztatóján is egy mondaton belül mondott gyorsforgalmi és négysávos utakat, így nem teljesen egyértelmű, mire gondolt. Főleg, hogy egyik mondatában még a lakosságarányos összevetést is bedobta.

Felülnézet: a gyorsforgalmiút-hálózat a mai napig jóval hosszabb nyugati szomszédunkban.

• Ausztriában az illetékes minisztérium statisztikája szerint 2024-ben 1749 kilométer autópálya és 507 kilométer autóút volt, összesen 2256 kilométer.
• Magyarországon a Magyar Közút hivatalos statisztikái szerint 2024-ben 1345 kilométer autópálya és 563 kilométer gyorsforgalmi út üzemelt, 2025-ben átadtak további 7,1 kilométer autópályát és 68,3 kilométer gyorsforgalmi utat, így mára 1976 kilométerre nőtt a hálózat*
  M44 Szentkirály–Kecskemét, 2025. április 15., 32,3 km gyorsforgalmi út
  M80 Szentgotthárd–országhatár, 2025. szeptember 20. 1,715 km gyorsforgalmi út
  M6 Lippó–Ivándárda, 2025. október 6., 7,139 km autópálya
  M4 Törökszentmiklós-nyugat–Kisújszállás 34,29 km gyorsforgalmi út
  .

A hazai gyorsforgalmiút-hálózat 280 kilométerrel rövidebb, mint az osztrák.

Mit mondanak ők? Megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), mert az adatok alapján nem tűnt igaznak Lázár János kijelentése. Kértük, hogy küldjék meg, milyen forrásokból vették az adatokat, ezt azonban nem tették meg.

• Válaszuk szerint: „a nyilvánosan elérhető adatok, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium adatbázisa szerint az osztrák 2x2 sávos úthálózat hossza 2250, míg a magyar hálózat 2600 kilométer, ami mind hosszban, mind lakosságszámra vetítve alátámasztja a KözlekedésInfón elhangzott összevetést”.
• Ennek az osztrák adatok kis eltéréssel megfelelnek, a magyar adatoknál nagy az eltérés. Az ÉKM és Lázár János a magyar adatoknál a négysávos főutakat is belevette az összehasonlításba, míg Ausztriában kihagyta ezeket.

Számokban: négysávos utakból az ÉKM számai alapján 623 kilométernek kellene lennie. A Magyar Közúttól kértünk pontos számokat, de nem kaptunk. Az állami cég kimutatása szerint 620 kilométer ennek hossza, ami az alábbi térképen látható. Ahogy látható, ebben már – Budapesten kívül – számos nagyvárosi út is benne van.

• Az osztrák közlekedési minisztérium nem tartja nyilván a négysávos főutak hosszát. A főutakat a tartományok kezelik, de nem találtunk adatot náluk a négysávosak hosszáról. Az OpenStreetMap alapján 453 kilométert találtunk, ami városon kívüli, és legalább óránként 100 kilométer rajta a megengedett sebesség. (De ez persze nem tökéletes statisztika.)
• Ausztriában azért sem fontosak a négysávos főutak, mert egy közút áteresztőképessége szempontjából nem a két-két sáv a fontosabb, hanem hogy ne legyenek szintbeli kereszteződések. Ezért ott inkább külön szintű csomópontokkal gyorsítják a forgalmat.
• Végső soron minden négysávos út hossza Ausztriában 2709 kilométer, míg Magyarországon 2596 kilométer. Ez is tehát kevesebb, ha csak 113 kilométerrel is, mint az osztrák adat.
• A lakosságarányos összevetésnek egyre kevesebb az értelme, mivel már a 4 százalékot sem éri el Magyarország előnye Ausztriával szemben. De ha szigorúak vagyunk, és jól számoltuk az osztrák négysávos utakat, akkor így is maradt némi magyar hátrány.

Négysávos utakkal együtt sem előzte meg tehát Magyarország Ausztriát. De egyáltalán nem ez a baj, sőt.

Alulnézet: nem jó hír, hogy Magyarországon ma már hasonlóan hosszú a gyorsforgalmiút-hálózat hossza, mint Ausztriában. A forgalom nagysága ugyanis ezt nem indokolja.

• Jól mutatják ezt a sztrádaüzemeltetők európai szövetségének (ASECAP) adatai: a hazai sztrádahálózaton 29 százalékkal kisebb a forgalom, mint az osztrákon. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a hazai sztrádahálózat fele kong az ürességtől, ezeknek a szakaszoknak a megépítése gazdasági károkat okoz az országnak.
• Mivel túl sokat költöttek a magyar kormányok sztrádák építésére, nem jutott elég forrás sem a vasút, sem a fő- és mellékúthálózat karbantartására, fejlesztésére. Sok térségben kényszerülnek kerülőre az emberek, mert Magyarországon 507 zsáktelepülés van, ahol 250 ezren élnek.
• Nem büszkélkedhet Magyarország azzal sem, hogy uniós rekorder a földutak hosszában. Míg Ausztriában 127 ezer kilométer aszfaltozott út van, Magyarországon csak 81 ezer. A hazai települések belterületi útjainak negyede, 15 ezer kilométer nem kiépített, de még a 32 ezer kilométeres közúthálózat egy százaléka, 283 kilométer is kiépítés nélküli.

Tágabb kontextus: Lázár János nemcsak az autópályák, de a közösségi közlekedés utasszámai kapcsán is kreatívan bánik az adatokkal. Többször bemutattuk, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése után a közlekedési társaságoknak az ÉKM előírása alapján a valósnál több utast kell kimutatniuk. Így ezeket az adatokat a KSH szerint sem lehet a korábbiakkal összehasonlítani.