Szijjártó szerint a keleti országrész utolérte a nyugatit, de az adatokból ez nem látszik

A kelet-magyarországi országrész gazdasági fejlettség szempontjából beérte Nyugat-Magyarországot, ami az elmúlt tizenöt év egyik legfontosabb gazdasági eredménye – erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Nyíregyházán.

Mit mondanak ők? Szijjártó arról beszélt, hogy tíz évvel ezelőtt bántóan éles különbség volt Magyarország nyugati és keleti felének gazdasági fejlettsége között, ezért a kormány célként tűzte ki ennek a mielőbbi felszámolását.

• Szerinte ez a külső környezet, az elmúlt tíz-tizenöt év súlyos európai válságai miatt nem volt könnyű munka, azonban sikerült, mivel a szankciók és a Brüsszelből épülő hadigazdaság ellenére a magyar emberek pénzét hazánk fejlesztésére fordították.

Felülnézet: az ugyan igaz, hogy több kelet-magyarországi vármegye is közeledett az országos átlaghoz 2010 és 2023 között, az ugyanakkor se az Eurostat, sem pedig a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján nem látszik, hogy a keleti országrész beérte volna gazdasági fejlettség szempontjából a nyugatit.

• A keleti országrészbe az elmúlt években több nagyberuházás is érkezett, viszont nem létezik olyan gazdaságtudományi megközelítés, ami ez alapján mérné egy adott terület gazdasági fejlettségét.

Számokban: ennek hiányában marad az ilyesmi mérésére leggyakrabban használt egy főre eső bruttó nemzeti termék. Az alábbi ábrán az Eurostat vásárlóerő-paritáson számolt adatait ábrázoltuk, de hasonló arányokat mutatnak a KSH hazai valután alapuló adatai is.

• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol Szijjártó beszélt, az országos átlag 58 százalékán állt ebben a mutatóban, Borsod-Abaúj-Zemplén 64, Hajdú-Bihar pedig 73 százalékán állt 2023-ban (amire az Eurostat legfrissebb adatai vonatkoznak).
• Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron egy főre eső GDP-je az országos átlagot hozta, Vasé pedig annak a 80 százalékát. A nyugati vármegyék közül egyedül a 69 százalékon álló Zaláét haladta meg Hajdú-Bihar 73 százaléka.

Tágabb kontextus: 2010 és 2023 között Szabolcs-Szatmár-Bereg (3,6 százalékpontnyi növekedés az átlaghoz képest) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (3,3 százalékpont) is felzárkózott az országos átlaghoz képest, Hajdú-Bihar viszont ebben az időszakban lemaradt (3 százalékponttal).

• Szijjártó trendekre vonatkozó kijelentéseinek tehát van valami valóságalapja, és a következő években a régióban megvalósuló beruházások is szűkíthetik az országon belüli különbségeket, de az biztos, hogy a keleti felzárkózás még nem történt meg.