Decemberben az ország déli és délkeleti részén összesen 60-70 óra, nyugaton és északnyugaton pedig mindössze 40-50 óra volt a napfényes időtartam hossza a Hungaromet adatai szerint. Pécset nem véletlenül emlegetik Magyarország mediterrán városaként, ott még a tavalyi utolsó hónapban is 84 órán keresztül mértek napsütést a műszerek. A mosonmagyaróvári 39 óra azonban csak napi 75 perces átlagnak felelt meg.
Az ország területének körülbelül háromnegyedén a napfényes időtartam hossza elmaradt az átlagostól, Keszthely környéke mínusz 25 órával zárta a decembert, de Mosonmagyaróvár, Zalaegerszeg és Budapest is 20 órával kevesebb napfényt kapott az átlaghoz képest. Ebben az összevetésben Debrecen és Békéscsaba környéke zárta jobban a decembert, ott plusz 12 óra volt a mérleg az átlaghoz képest.
A kevés napfény országos átlagban is alaposan visszavetette a napelemek termelését. A Mavir adatai alapján végzett számolásunk szerint az ipari napelemek decemberben egész hónapban mindössze 148 gigawattóra áramot termeltek.
A háztartási napelemek teljesítményével ezúttal nem tudunk számolni, mert ezeknél a rendszereknél a megtermelt áram egy bizonyos részét a háztartások azonnal el is használják, vagyis nem táplálják be a közműhálózatba. Emiatt az összesített termelést nem tudjuk kiszámolni, hiszen annak van egy ismeretlen, regionálisan, sőt akár háztartásonként is változó része.
Ha azonban elfogadjuk azt a közelítést, hogy ma már az ipari napelemek országszerte ugyanúgy elterjedtek, mint a háztartási rendszerek, akkor feltételezhető, hogy a két típust országos összesítésben nagyjából ugyanúgy érintette a napfényes időszakok hiánya vagy épp többlete. Ha Békés megyében az átlagosnál több áramot termeltek az ipari napelemek, akkor valószínűleg a háztartásiak is, Keszthelyen pedig mindkettőnek körülbelül ugyanúgy eshetett vissza a termelése.
Az alábbi grafikon az ipari napelemes rendszerek termelését mutatja be 2020-tól kezdve, havi bontásban.
Hat év alatt természetesen nagyon sokat nőtt az országos kapacitás, sok új ipari napelempark épült, így 2025 végén még sokkal kevesebb napsütés mellett is jóval több áram keletkezett, mint évekkel ezelőtt. A grafikon piros vonala 2020 legjobb hónapját, az akkori augusztust vetíti ki a következő évekre, vagyis jól látszik, hogy 2023 után már a legrosszabb téli hónapokban is annyi áramot termelünk, mint amennyit 2020 legjobb nyári hónapjában állítottak elő a napelem panelek.
Hogy mennyire tett be fajlagosan a napelemes termelésnek a 2025-ös decemberi sötétség, azt az alábbi grafikonon mutatjuk be.
A kék vonal azt jelzi, hogy hány százalékot termeltek meg a napelemek az adott év decemberében ahhoz képest, mintha végig zavartalanul sütött volna a nap napfelkelte és napnyugta között. A piros vonal inkább elméleti adat, a tényleges termelés arányát mutatja meg ahhoz képest, mintha a nap 24 órájában képes lett volna termelni a rendszer.
A nappali kihasználtság 2025 decemberében 11,4 százalékos volt (azaz a potenciálisan megtermelhető maximumnak csaknem a 90 százalékából nem lett áram), miközben naposabb decemberekben az arány 15-16 százalék között szokott lenni. A 2020-as december azonban még a tavalyinál is jóval rosszabb volt ebből a szempontból, akkor mindössze 8,8 százalékot sikerült ténylegesen áramtermelésre fogni.
Nem találtunk arra utaló adatot, hogy 2020 decemberében különösen keveset sütött volna a nap, vagy például tartósan megmaradt volna a napelemek felületén egy nagyobb hóesés. Inkább az tűnik valószínűnek, hogy 2020-ban a napfény hiánya földrajzilag és időben is egyenletesebb eloszlású lehetett, vagyis kevésbé voltak olyan területek, amelyek az átlagosnál jobb értékekkel felfelé húzhatták volna az összesített termelést.
A cikk készítésében közreműködött Jandó Zoltán.
